Véget ért a német hadsereg kabuli kimenekítő művelete

Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszter rendkívüli tájékoztatóján elmondta, hogy a robbantások után két katona biztonsági okokból az amerikai csapatok egyik megerősített állomásához vonult, így nem tudott feljutni a kimenekítettek utolsó csoportjait szállító gépekre. Ők a térségben készenlétben tartott német katonai kórházrepülőgéppel távoztak. A gép a merényletek miatt landolt, hogy támogassa az amerikai erőket a sebesültek ellátásában.

A két utolsó katona elszállításával véget ért a Bundeswehr evakuálási művelete, amellyel 45 ország 5347 állampolgárát menekítették ki Kabulból, köztük mintegy 500 németet – mondta a miniszter. Hozzátette: korábban, még a tálib hatalomátvétel előtt a Bundeswehr segítői és családtagjaik közül kétezer embert már kihoztak Afganisztánból.

Kiemelte: nem feledkeznek meg azokról sem, akik iránt felelősséggel tartozik Németország, de a körülmények alakulása miatt Afganisztánban rekedtek.

Angela Merkel kancellár egy másik – a kormányfői hivatalban tartott – tájékoztatón elmondta: Afganisztán új, tálib vezetésével tárgyalva arra törekednek, hogy a katonai művelet után is kijuttathassanak embereket az ázsiai országból.

Hasonlóan fogalmazott a német diplomácia vezetője, Heiko Maas is egy harmadik - a külügyminisztériumban tartott – tájékoztatón, amelyen kiemelte: a munka csakis akkor ér véget, amikor biztonságba helyeztek mindenkit, akinek sorsa iránt felelősséggel tartoznak, így a Bundeswehr műveletének lezárásával „elkezdődik a segítségnyújtási akció új szakasza”.

Kifejtette: mindig is lehetett tudni, hogy a katonai műveletet korlátozott ideig lehet folytatni, ezért már menet közben megkezdték a felkészülést az új szakaszra. Az Afganisztánban maradt német állampolgárokkal közvetlen kapcsolatot építettek ki, folyamatosan tájékoztatják őket a kiutazási lehetőségekről. Tárgyalásokat folytatnak számos partnerrel, köztük a tálib vezetéssel is, mindenekelőtt arról, hogy miként üzemelhet polgári repülőtérként a kabuli reptér, az Afganisztánnal szomszédos országokban pedig igyekeznek már a határátkelőknél konzuli segítségek nyújtani – ismertette Heiko Maas.

Hozzátette: vasárnaptól megbeszéléseket folytat Üzbegisztánban, Tádzsikisztánban és Pakisztánban arról, hogy Németország miként támogathatja ezeket az országokat az afganisztáni "megrázkódtatás humanitárius következményeinek kezelésében”, vagyis a menekültek ellátásában.

Elmondta, hogy ellátogat a térségbeli viszonyok alakulásában fontos szerepet betöltő Katarba és Törökországba is, és tárgyalásainak másik fő témája az lesz, hogy a nemzetközi közösség miként viszonyulhat az „új afganisztáni realitásokhoz” és hogyan működhet együtt a leendő afgán kormánnyal.

Aláhúzta: Németország számára az alapelvek változatlanok, a „mérce” az alapvető jogok és a nők jogainak tisztelete, és annak biztosítása, hogy a segítség eljut a támogatásra szorulóknak. Az utóbbi célt szolgálva Németország 600 millió eurót biztosít az ENSZ szervezeteinek az Afganisztánban és a térségben máshol menedéket kereső emberek támogatására – mondta.

A kancellár és a két miniszter egyaránt elítélte a kabuli merényleteket és kifejezte együttérzését a sebesülteknek és az áldozatok hozzátartozóinak.

A német kormány augusztus közepén indított katonai műveletet tízezer ember, a Kabulban rekedt németek, valamint a Bundeswehr, a segélyszervezetek és más német szervezetek afgán munkatársai és a családjaik evakuálására. A Luftwaffe gépei az üzbegisztáni fővárosba, Taskentbe menekítették őket. Ez volt a Bundeswehr történetének legnagyobb evakuálási művelete.