Válságos helyzet szélén a NATO

Brüsszel. A NATO székhelyén a nukleáris tervező csoport, majd a védelmi tervező bizottság tanácskozásával megnyílt a szövetség védelmi minisztereinek kétnapos tavaszi ülésszaka, amelynek fő napirendi pontja várhatólag a terrorizmus világméretű leküzdésére irányuló új stratégiai koncepció kidolgozásának megindítása lesz. A külügyminiszterek két héttel ezelőtti reykjavíki értekezlete és George Bush amerikai elnök európai körútja óta megváltozott az utóbbi hónapokban már már válságot rebesgető, kétkedő hangokkal teli légkör a NATO körül. A tagországok között teret hódít az a felismerés, hogy a hidegháború megszűnése, a Szovjetunió felbomlása után a katonai szövetségnek újfajta kihívások, elsősorban az egyre félelmetesebb erővel támadó terrorizmus elleni harcra kell átszerveznie erőit és haditechnikáját, s ennek következtében meg kell fordulnia a katonai kiadások tíz éve tartó csökkenésének.

Brüsszeli diplomáciai körökben komoly figyelmet keltett, hogy hétfőn Tony Blair brit és José María Aznar spanyol miniszterelnök közös levélben hívták fel szövetségeseiket haditechnikájuk erőteljes korszerűsítésére. Az is figyelmet keltett, hogy Franciaország, amely hagyományosan a legtartózkodóbb a NATO közös elhatározásai iránt, most Jacques Chirac elnök nyilatkozatában megígérte védelmi költségvetésének számottevő emelését.

A The Wall Street Journal Europe kommentárja rámutatott, hogy Bush az európai körút során világosan kifejtette beszédeiben: az Egyesült Államok nem egyedül és önhatalmúlag akarja megvívni a háborút a terrorizmus ellen, hanem – mint azt Bush a német Bundestagban mondta – „teljes értékű katonai partnerekkel”. Ehhez viszont a NATO-nak új stratégiára és új képességekre lesz szüksége. A konzervatív lap azt olvasta ki Bush európai beszédeiből, hogy Washington Európán kívüli beavatkozásokra is képessé akarja tenni a NATO-t, s ehhez nemcsak új stratégiára, hanem valamennyi szövetséges haditechnikájának lendületes fejlesztésére is szükség lesz.

Robertson: Elkerülhetetlen a reform

A NATO védelmi miniszteri ülését megnyitó beszédében Lord Robertson főtitkár kiemelte: az őszi prágai csúcsértekezlet vízválasztónak ígérkezik abban, hogy a szövetség katonai erői megfelelően felkészüljenek új feladataikra. „Ez azt jelenti, hogy jelentős új anyagi forrásokat kell biztosítani a hadseregeknek és felül kell vizsgálni a védelmi programokat” – mondta Robertson. A főtitkár szerint

- új védelmi képesség kifejlesztési kell kezdeményezést tenni, szilárd és konkrét nemzeti kötelezettségvállalásokkal, a legsürgetőbb követelmények teljesítésére;

- konkrét javaslatokat kell kidolgozni arra, hogy a NATO hatékonyabb védekezhessen a biológiai és vegyi fegyverekkel szemben;

- intézkedéscsomagot kell elfogadni a terrorizmus leküzdésére, ami lehetővé tenné a szövetségnek, hogy bevethesse erőit „úgy és ott, ahogy és ahol szükség van rá“

- belső reformokra van szükség, hogy a szövetség prágai bővítése után is hatékony, rugalmas szervezet maradjon. (MTI)