Valószínű, hogy elbukott az EU-Ukrajna társulási szerződés a holland népszavazáson

Az Ipsos közvélemény-kutató cég felmérése szerint a szavazók 64 százaléka elutasította a megállapodást, míg 36 százaléka támogatta.

Egyelőre azonban nem tudni biztosan, hogy érvényes lesz-e a társulási szerződésről szóló, egyébként nem kötelező jellegű referendum. A legfrissebb becslések szerint a szavazásra jogosultak 32 százaléka járult az urnák elé, a statisztikai hibahatár azonban 3 százalék.
    
A népszavazás csak akkor érvényes, ha a választók több mint 30 százaléka részt vesz rajta.
    
Mark Rutte holland miniszterelnök szerda este kijelentette, kormánya nem hagyná figyelmen kívül, ha érvényes referendumon győznének a nem szavazatok. Elmondta, ebben az esetben felülvizsgálnák az egyezmény ratifikálásáról szóló döntést.
    
Geert Wilders, a szélsőjobboldali populista Szabadságpárt vezetője ugyanakkor nagyszerűnek nevezte az eredményt és reményét fejezte ki, hogy a részvételi arány eléri az érvényességi küszöböt.
    
Három holland euroszkeptikus szervezetnek több mint 400 ezer támogató aláírás megszerzésével sikerült elérnie, hogy referendumot írjanak ki a kérdésről. Még ha a népszavazás nem kötelező érvényű is, szakértők szerint valószínűleg mérvadónak tekintik majd egy olyan országban, ahol az euroszkeptikusok állnak a népszerűségi listák élén. Hollandiában 2017-ben lesznek parlamenti választások.
    
Elemzők szerint a referendum semmiképpen nem vonhatja maga után a társulási szerződés felbontását, a legrosszabb esetben a holland kormány mentességet (opt out) kérne a megállapodás alól. A társulási megállapodás ellenzőinek esetleges győzelme azonban komoly politikai kudarcot jelentene az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Hollandia számára.
    
Bár az EU és Ukrajna között 2014-ben létrejött társulási szerződés részének számító szabadkereskedelmi megállapodás január 1-jén ideiglenesen életbe lépett, az egyezményt ratifikálnia kell az Európai Unió mind a huszonnyolc tagállamának. A társulási megállapodásnak a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok mellett a politikai párbeszéd erősítése is a célja.