Valamivel drágább, de sokkal tisztább energia

Az unió brüsszeli végrehajtó testülete az állam- és kormányfők tavaly márciusi döntésének végrehajtásához hozta meg a konkrét javaslatokat. Összuniós cél a megújítható energia részesedésének 20 százalékra emelése, illetve a teljes légszennyezés visszafogása 20 százalékkal az 1990-es referenciaévhez képest. Mint az Európai Parlament rögtönzött plenáris ülése előtt José Manuel Durao Barroso EB-elnök kijelentette, a javaslatok azt bizonyítják, hogy a kormányfők által elhatározott célok gazdaságilag és technológiailag lehetségesek, ráadásul kivételes üzleti lehetőséget rejtenek magukban uniós vállalatok ezreinek.

Fejenként heti 3 euró

A javaslatok fő célja, hogy az energiatermelés szerkezetét az éghajlatváltozást kevésbé elősegítővé tegyék, illetve a nagy szennyezőket tisztább technológiák alkalmazására ösztönözzék. A bizottság kötelezően érvényesítendő, számszerűsített előírásokat tart szükségesnek számos területen az egyes tagországok, illetve bizonyos ágazatokban a cégek számára is. Brüsszel úgy számol, hogy a terv végrehajtása évente 50 milliárd eurós kiadással jár. Mint Barroso elmondta, minden uniós lakosra jutóan heti 3 eurós költségről van szó (amelynek egy részét az érintett cégek minden bizonnyal át is hárítják majd a fogyasztókra).

A bizottsági elképzelés a néhány éve működő uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszerre (ETS) épül. Ennek kibővítésével és szigorúbb szabályozásával képzeli el a nagy szennyezők szerkezetváltásra kényszerítését, illetve a megújuló energiaforrások (szél-, víz-, nap-, bioenergia) nagyobb mértékű igénybe vételét. Módosítanának az állami támogatások uniós előírásain is. A számszerűsített javaslatok – amelyeket még a tagországoknak is jóvá kell hagyniuk – igazolják a bizottság azon ígéretét, hogy Brüsszel minden tagállamtól egyformán nehéz erőfeszítéseket vár, ugyanakkor a terheket igazságosan és szolidárisan osztja el. Így pl. a megújítható energiaforrásokat máris nagy arányban használó Svédországnak 49 százalékra kellene növelnie ezek részesedését, míg az ilyenekben szűkölködőbb nemzetek maradhatnak a 20 százalékos uniós szint alatt. Szlovákiának 14, Csehországnak és Magyarországnak 13-13 százalékot kell teljesítenie, a legkisebb értéket, 10 százalékot Máltának javasolták. Emlékezhetünk, amikor az állam- és kormányfők tavaly a megújuló források arányának növeléséről döntöttek, több ország, köztük Szlovákia is jelezte, hogy a 20 százalékos határ elérését erején felüli elvárásnak tartja. Így kaptuk meg mi is az említett 14 százalékot; a szegényebb és az új tagországok tehát viszonylag elégedettek lehetnek, az arányosság elve azt jelenti, hogy a fejlettebbeknek nagyobb részt kell vállalniuk a zöld forradalom terheiből.

A tervezet szerint valamennyi EU-tagországra kötelezően érvényes lenne a bioüzemanyagok részarányának legalább 10 százalékra növelése is az összes felhasznált üzemanyaghoz viszonyítva, 2020-ig. Az országok maguk dönthetik el, hogy mely bioüzemanyag-fajtát részesítik előnyben, de tilos például az erdők kiirtása. Ez a feltétel összefügg az utóbbi időben kirobbant a vitával: nem esünk-e át a ló másik oldalára, hiszen a bioüzemanyagok előállítása káros hatással is lehet a környezetre.

Kettős megközelítés

A szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésére a bizottság kettős megközelítés alkalmazását javasolja. A nagy szennyezőágazatok cégeire vonatkozó kvótarendszert (ez csak most több mint 10 ezer vállalatot érint) újraszabályozzák és a szén-dioxidon kívül más gázokra is kiterjesztik. A megreformált rendszer az uniós kibocsátásoknak már több mint 40 százalékát fogja lefedni. 2013-tól, az új rendszer várható életbe lépésétől a legnagyobb szennyezőnek számító erőműszektor teljes egésze bekapcsolódik a kibocsátás-kereskedelembe.

A kevésbé szennyezőnek minősített ágazatokban (építőipar, közlekedés, mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás) uniós szinten 2005-től 2020-ig 10 százalékkal kell mérsékelni a kibocsátást a bizottság számításai szerint ahhoz, hogy a kitűzött célok elérhetők legyenek. Ezen ágazatokban a bizottsági javaslatok mínusz 20 és plusz 20 százalék között mozognak: az új tagországok kivétel nélkül növelési lehetőséget kaptak, tekintettel átalakulóban lévő iparukra, míg a régieknek néhány kivétellel jelentős visszafogást irányoz elő Brüsszel.

Szlovák szempontok

Barroso szerint az EB-javaslatok végrehajtása 2020-ig nem kerül többe az uniós GDP 0,5 százalékánál. A számítások szerint Szlovákiában még ennél is kevesebbe fog kerülni, a költségek valószínűleg nem haladják meg a szlovák GDP 0,12 százalékát.

A legnagyobb változások a CO2-kibocsátás terén lesznek. 2012-ben véget ér a most érvényes rendszer, amikor az EU minden tagország számára meghatározza – a gyakran vitatott, pereskedések tárgyát is képező – kvótákat. Az így kiutalt mennyiséget az állam pedig ingyen szétosztja a vállalatok között. A jövőben minden vállalatnak, amely évi 10 ezer tonnánál több szén-dioxidot bocsát ki, meg kell vásárolnia a maga kvótáját. Szlovákiában az ilyen vásárlási kötelezettség alól mentesülő kisebb vállalatok a jelenleginél 13 százalékkal nagyobb kibocsátási keretet kapnak! Miközben uniós szinten a 2005-ös referenciaévhez képest 21 százalékkal kisebb lesz a kibocsátási keret. (mti, s, ú)