München. Szombaton a szokásosnál is szigorúbb óvintézkedések mellett kezdődött meg a 38. nemzetközi biztonságpolitikai értekezlet Münchenben. A kétnapos tanácskozás súlyponti témái voltak: a NATO jövője, a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem, Irak, Afganisztán és általában Közép-Ázsia.
Már a biztonságpolitikai értekezlet előestéjén megkezdődtek a globalizációellenes tüntetések a bajor fővárosban. A rendőrség könnygázzal, vízágyúkkal is fellépett ellenük, sok tiltakozót letartóztatott.Reuters-felvételr München. Szombaton a szokásosnál is szigorúbb óvintézkedések mellett kezdődött meg a 38. nemzetközi biztonságpolitikai értekezlet Münchenben. A kétnapos tanácskozás súlyponti témái voltak: a NATO jövője, a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem, Irak, Afganisztán és általában Közép-Ázsia. Már a konferencia előestéjén feloszlatott a bajor rendőrség két tiltott demonstrációt, letartóztatták a tanácskozás mintegy ötven ellenzőjét, és kétszáz tiltakozót előállítottak. A szombati megnyitón a 43 országból érkezett mintegy 400 résztvevőt a tanácskozást szervező Herbert Quandt Alapítvány elnöke, Horst Teltschik köszöntötte. Az USA nem tett le az iraki rezsim megdöntésének szándékáról, s változatlanul szem előtt tartja Szíriát és Szudánt. Ez derült ki az amerikai felszólalásból: John McCain republikánus szenátor szerint az afganisztáni és iraki rezsimek megdöntésének „együttes példája valószínűleg rábírhatna a terrorizmust támogató államok közül néhányat arra, hogy kiszálljanak az üzletből. Ezek az országok – például Szíria és Szudán – választhatnak, és az az érdekük, hogy helyesen válasszanak”. Iránt és Észak-Koreát olyan lator rendszereknek nevezte, amelyekben néhány vezető túsza az egész nép, miközben a kormányzat ellenőrzés nélkül halmoz fel tömegpusztító fegyvereket. A részvevők közül többen nem értettek egyet a szenátorral, például Rudolf Schaping német védelmi miniszter azt mondta, hogy az iraki válság megoldásában a politikai eszközöket részesítené előnyben. Nagy érdeklődéssel várt felszólalásában George Robertson főtitkár síkraszállt a NATO jelentőségének fenntartása mellett, de figyelmeztette az EU-t és Kanadát: ha nem javítanak katonai képességeiken, az az USA-t az unilateralizmus felé sodorhatja. Az USA és európai szövetségesei közötti nagy katonai klönbség, amely a koszovói és boszniai háború idején is megmutatkozott, méginkább megnyilvánul a mostani terroristaellenes kampány során. (m, t)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.