Uniós tagságunk hátulütői

A prognózis a kormány megrendelésére készült, ám több olyan meglátást is tartalmaz, ami az Európai Uniót rózsaszínű optikán át láttató kormány érveit nem feltétlenül támasztja alá. Az egyik legkényesebb és legtöbb embert érintő téma, az élelmiszerek árai. Szlovákiában ezek jelenleg az uniós tag Németország árszínvonalának csak az 50-80 százalékát érik el. Ez azonban csak a durva átlag, hiszen egyes élelmiszerek, így például a kenyér és a burgonya a német áraknak csak a 20-30 százalékát teszik ki. Milan Šikula, az SZTA közgazdaságtudományi intézetének vezetője szerint élelmiszeráraink az uniós tagságunkig évente 6 százalékkal nőnek majd. 2004-ben, vagyis a csatlakozásunk évében az áremelkedés várhatóan 8 százalékosra nő, a 2005-2006 közötti időszakban pedig évi mintegy 9 százalékos drágulásra számíthatunk.

Kínos meglepetés várhat azonban azokra is, akik az elkövetkező években jelentős adócsökkentésekre számítanak. A költségvetés szempontjából legfontosabb adófajta, a hozzáadottérték-adó esetében egyelőre nincs egységes rendszer, az alapkulcs 21 százalék körül mozog, míg a kedvezményes termékeket 5-10 százalékos adóval sújtják. Később azonban az Európai Unió mindkét adókulcsot 15-25 százalék közé szeretné beszorítani. Jelenleg nálunk a kedvezményes adókulcs 10 százalékos, míg az alapkulcs 23 százalékos. A Szlovák Tudományos Akadémia elemzése szerint ezért az elkövetkező években az alsó adókulcs emelésére számíthatunk. Ez esetben azonban az akadémia szakemberei is túl optimisták voltak. A kormány és a parlament legutóbbi döntése értelmében ugyanis az alsó kulcsot már jövőre 14 százalékosra növelik. A kormány gazdasági szakértői a döntés meghozatalánál azonban nem vették figyelembe a tudományos akadémia épp kormánymegbízásra elkészített elemzését. Ha ugyanis hallgattak volna az akadémia szakértőire, akkor az adóemelést fokozatos lépésekben hajtották volna végre. Az uniós adóharmonizációnak álcázott adóemelés ugyanis elsősorban a szlovákiai fogyasztókat, vagyis bennünket sújt a leginkább. Nem a hozzáadottérték-adó azonban az egyetlen adófajta, amely megnő az uniós csatlakozásunk miatt. A fogyasztói adók például az elkövetkező időszakban 20 százalékkal is emelkedhetnek.

Az áremelések és az adóterhek növelése mellett jogosan várnánk el, hogy az uniós csatlakozást követően a béreink is nőnek majd. Milan Šikula szerint azonban e téren sem várható jelentős áttörés. Rendkívül alacsony béreink alakulását ugyanis a jövőben is az aggasztóan magas munkanélküliségi ráta befolyásolja majd. Jelentősebb béremelkedést egyedül a munkatermelékenység növekedése hozhatna magával, az akadémia szakemberei szerint azonban a leghatékonyabban dolgozó cégek is csak az aktuális munkapiaci feltételeket figyelembe véve növelik majd a béreket. Nem számíthatunk a nyugati országokban bevált szakszervezeti nyomásgyakorlásra sem, ezt a szlovák szakszervezetek legutóbbi megmozdulásai bizonyítottak a legjobban. Uniós csatlakozásunk után ráadásul megnő a cégek közötti konkurenciaharc is. Ezek így a nyereség növelése érdekében csak a feltétlenül szükséges mértékben emelik majd a béreket.

Mindezt figyelembe véve nominálbéreink jövőre 8,7 százalékkal, míg a 2004-2008 közötti időszakban 9,7 százalékkal nőhetnek. Az áremelések miatt azonban a reálbérek növekedése az unós csatlakozást követően lelassulhat. ĺgy míg idén és jövőre 3,6 százalékos növekedésre számíthatunk, addig az uniós csatlakozást követően ez 2,7 százalékosra csökkenhet. Uniós csatlakozásunkat követően azonban végre csökkenhet az állástalanok száma. A tudományos akadémia szerint ez elsősorban a szabad munkaerő mozgásnak köszönhető majd. Egyelőre azonban ez is kérdéses, hiszen több jelenlegi tagország egyelőre áthághatatlan korlátokat állít a reformországok munkavállalói elé.