Uniós biztos: fel kell lépni az antiszemitizmus minden formája ellen

Dalli a faji igazságosság, megkülönböztetésmentesség és rasszizmus elleni küzdelem az EU-ban című jelentést tárgyaló vitában elmondta: az Európai Bizottság két megközelítést is elfogadott a roma és zsidó közösség diszkriminációjának felszámolása érdekében, az uniós romastratégia mérföldkőnek számított, de a tagállamoknak még hatékonyabban kell fellépni a cigányellenességgel szemben. A bizottság által tavaly elfogadott, mintegy 2 milliárd euró költségvetésű antiszemitizmus elleni stratégia, a többi között a zsidó kultúra és történelem népszerűsítését szorgalmazza, de legfontosabb célja, hogy a zsidó emberek biztonságos környezetben érezhessék magukat Európában – taglalta a biztos.  

Dalli elmondta: a faji és etnikai diszkrimináció és a rasszista indíttatású zaklatás valamint erőszak jelentős méreteket öltött Európában, az Európai Bizottság megtesz mindent, hogy fellépjen a jelenséggel szemben. A fajgyűlölet elleni uniós cselekvési terv, amelyet 2 évvel ezelőtt mutatott be a testület, lefedi a rasszizmus összes formáját és hatékony intézkedéséket fektet le felszámolása érdekében.

„Mindenekelőtt fel kell ismerni, hogy a rasszizmus strukturális dimenzióval rendelkezik, ez a cselekvési tervünk alapja. Nagyon fontos, hogy a fajgyűlölet elleni küzdelem a főáramba kerüljön és tükröződjön minden szakpolitikánkban” – emelte ki Helena Dalli. Ezzel kapcsoltban megjegyezte, hogy a bizottság személyi politikája terén is a sokszínűséget szorgalmazza, a testület tavaly első ízben gyűjtött az intézményen belül a munkatársakról anonim és önkéntes bevalláson alapuló adatokat, humánerőforrás politikájának javítása végett.

Kiemelte azt is, hogy a bizottság támogatja a tagállamokat a befogadó, egyenlőségen alapuló minőségi oktatási rendszerek kiépítésébe, 2014 óta több mint 2800 erre irányuló projektet finanszíroztak az EU-ban.

Az uniós parlamentben csütörtökön tárgyalt jelentés szerint a faji és etnikai kisebbségekhez tartozó közösségek nap mint nap a rasszizmus strukturális formáival szembesülnek az EU-ban. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének adatai azt mutatják, hogy a romák 41, az észak-afrikai hátterű személyek 45, a fekete-afrikaiak 39, valamint a zsidók 25 százaléka érzi úgy, hogy etnikai vagy bevándorló háttere miatt hátrányos megkülönböztetés éri. „Az Európában széles körben elterjedt előítéletek a legmagasabb hatalmi szinteken táplálják a megkülönböztetést és az erőszakot” – teszi hozzá az Evin Incir svéd szocialista EP-képviselő által indítványozott jelentés.