Ukrajna kisebbségi nyelvhasználati törvény nélkül, Oroszország már tiltakozik

Az erről szóló törvényjavaslatot a teremben jelenlévő 334-ből 232 képviselő támogatta.    A 2012. augusztus 10-én életbe lépett törvény hivatalosan engedélyezte a kétnyelvűséget azokban a régiókban, ahol az adott nemzeti kisebbség lélekszáma meghaladja a lakosság tíz százalékát. A magyar nyelvet így Kárpátalján a nagyobb települések közül Beregszászon ismerték el hivatalosan regionális nyelvnek.    A szavazás után a kárpátaljai Nesztor Sufrics és román nemzetiségű Ion Popescu független képviselő – mindketten a héten léptek ki a Viktor Janukovics elnököt támogató Régiók Pártjából – aggodalmukat fejezték ki a kisebbségek nyelvhasználati jogainak esetleges csonkításával kapcsolatban. Szufrics több nyelven – köztük magyarul is – emlékeztetett arra, hogy a nyelvtörvény nemcsak az orosz kisebbségre vonatkozott, és hivatkozott a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájára.    Arszenyij Jacenyuk, a Haza párt frakcióvezetője válaszában emlékeztetett arra, hogy semmi sem fenyegeti az ukrajnai oroszajkú kisebbséget, amelyet az alkotmány védelmez. Oleh Tyahnyibok, a nacionalista Szabadság párt vezetője kijelentette, hogy a jogszabályt súlyos törvénysértéssel fogadták el, és ígéretet tett egy új, mindenkit kielégítő nyelvtörvény kidolgozására.     A törvény 2012-es elfogadása után vegyes visszhangot keltett, az ellenzék több tüntetést szervezett ellene.    Az Interfax-Ukraina ukrán hírügynökség jelentése szerint a most eltörölt törvény alapján az odesszai megyei és városi tanács (önkormányzat), a harkivi, herszoni, mikolajivi, zaporizzsjai, szevasztopoli, dnyipropetrovszki és luhanszki városi tanács, a Luhanszk megyei Krasznolutszk városi tanácsa, a Zaporizzsja, Donyeck, Herszon, Mikolajiv és Dnyipropetrovszk megyei tanács döntött az orosz nyelv regionális nyelvként történő elismeréséről. Határozottan elutasította a kisebbségi nyelvtörvény eltörlését, továbbá személyesen Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter közbenjárását kérte az ukrajnai magyar kisebbség jogainak védelme érdekében Gajdos István, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője vasárnap az MTI-nek adott nyilatkozatában. A politikus szavai szerint 2012-ben egy igazán európai léptékű és szellemű nyelvtörvényt fogadott el Ukrajnában a parlament.     "E dokumentum regionális státuszt biztosított Ukrajnában számos kisebbségi nyelvnek, közöttük anyanyelvünknek, a magyarnak is. Magyarország vezetői, közöttük Orbán Viktor miniszterelnök is szorgalmazták e jogszabály valóra váltását, magyar közösségünk számára fontosnak nevezve azt" - fejtette ki.    Hangsúlyozta, hogy "az ukrajnai belpolitikai válság nyomán hatalomra kerülő erők közel sem európai hozzáállást tanúsítva eltörölték e progresszív nyelvtörvényt".     Gajdos István kifejezte meggyőződését, miszerint nem léphetnek fel a kisebbségek ellen azok, akik valóban Európába vágynak.    "Határozottan elutasítom a kisebbségi, így az ukrajnai magyarság jogainak szűkítését, és arra szólítom fel az ukrajnai, így a kárpátaljai magyarságot és szakmai szervezeteket, hogy ítéljék el a nyelvtörvény eltörlését. Egyben arra kérem a magyar kormányt, személyesen Orbán Viktor miniszterelnök urat és Martonyi János külügyminiszter urat, minél előbb vegyék fel a kapcsolatot az ukrajnai illetékesekkel, járjanak el annak érdekében, ne csorbuljanak közösségünk jogai, nehogy azt a szvobodás (nacionalista Szabadság párti) Irina Farion nevével is fémjelzett törvénytervezetet fogadja el az ukrán parlament, amely totális egynyelvűsítéssel fenyeget Ukrajnában" - jelentette ki Gajdos István parlamenti képviselő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke. Negatív jelzésnek tartja az orosz duma FÁK-országokkal foglalkozó bizottságának elnöke azt, hogy az ukrán parlament eltörölte a 2012-es nyelvtörvényt, amellyel megszűnt az orosz nyelv regionális státusa is. Leonyid Szluckij szerint Oroszországnak válaszlépéseket kellene kidolgoznia a kijevi döntésre. A törvényhozás alsóházi bizottságának vezetője úgy vélte, hogy az orosz nyelv hivatalos státusának megszűnése miatt nem csak a nyelvhasználat, hanem annak oktatása is veszélyben van Ukrajnában.    Szluckij közölte, hogy még korai lenne konkrét válaszlépésekről beszélni, de biztos abban, hogy azokat a közeljövőben kidolgozzák. Mindeközben azt remélte, hogy még van lehetőség arra, hogy a "testvéri Ukrajnában" visszaadják az orosz nyelvnek a korábbi, regionális státust. Remélte, hogy ez a szerinte negatív lépés nem nehezíti meg együttműködésüket a jövőbeni ukrán koalíciós kormánnyal, és az érintkezés nyelve feltétlenül az orosz lesz.    Leonyid Szluckij szerint a Kijevben ülésező parlament döntése mögött az állhat, hogy "Ukrajnát mindenáron el akarják szakítani Oroszországtól", ezért éltek a "nyelvi tényezővel". Úgy vélte, hogy geopolitikai küzdelemről és a civilizációk összecsapásáról van szó.    Az ukrán Verhovna Rada eltörölte az államnyelvvel kapcsolatos, a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó, 2012-ben elfogadott törvényt. A két éve, augusztus 10-én életbe lépett jogszabály hivatalosan engedélyezte a kétnyelvűséget azokban a régiókban, ahol az adott nemzeti kisebbség lélekszáma meghaladja a lakosság tíz százalékát. A magyar nyelvet így Kárpátalján a nagyobb települések közül Beregszászon ismerték el hivatalosan regionális nyelvnek.