Újabb részletek Gagarin űrrepüléséről

Ezeket különféle helyeken őrzik, így az állami levéltárakban, a Roszkoszmosznál és egyebek között belügyminisztérium űrhajósok felkészítésével foglalkozó katonai-orvosi kutató intézetében. A most publikussá tett dokumentumokat részben ünnepi kiadványokban, részben kiállításokon teszik közkinccsé.
A Roszkoszmosz űrügynökség közben bejelentette, hogy náluk már nincsenek titkos iratok. Vitalij Davidov, a Roszkoszmosz helyettes elnöke közölte: egyes dokumentumokat még keresnek, de a többi sem automatikusan, hanem hosszas eljárás során vált hozzáférhetővé.
A Tudományos-műszaki Állami Levéltár közölte, hogy újabb 200 iratról és aktáról vette le a titkos jelzést, ezek közül 75 meg is jelenik az évfordulós kiadványokban. A katonai-orvosi kutatóintézetben pedig a közlés szerint már csak olyan titkosított iratok maradtak, amelyek az űrhajósok magatartási, pszichikai sajátosságaira vonatkoznak.
Pénteken közzétették a Gagarin haláláról szóló iratok titkos részeit is. Az űrhajós Vlagyimir Szerjogin szintén igen tapasztalt pilótával egy vadászgéppel zuhant le 1968. március 27-én. Az akkori vizsgálat szerint valószínűleg egy meteorológiai szondát próbáltak kikerülni, és a túl hirtelen manőver okozta a katasztrófát.
A szakértőkben azonban még ez a változat is kételyeket ébreszt. Egyrészt elismerik, hogy a MiG-15-ös géppel indokolt volt elkerülni a szondát, mert ha a ballon bekerül a repülőgép egyetlen hajtóművébe, nagy bajt okoz. Úgy vélik azonban, hogy a gyakoroló repülések övezetében nem lenne szabad ilyen szondának lennie, és hozzáteszik, hogy a katonai és civil pilótákat egyaránt megtanítják arra, hogyan lehet a gépeket biztonságosan letenni a hajtóművek problémája esetén is. Magomed Toboljov berepülő pilóta szerint csak annyi történt, hogy a gép meredek spirálba kezdett, és amikor kibukkant a felhők alatt, már nem volt elég hely és idő a manőverezésre.
Az utóbbi napokban már se szeri, se száma az április 12-i évfordulóval összefüggő eseményeknek, nyilatkozatoknak.
Gagarin, s sokkal csekélyebb mértékben az első űrhajósok a figyelem középpontjában állnak ezekben a napokban. Jurij Gagarinnak szobrokat állítanak, emlékére flashmobokat rendeznek, róla nevezték el a Nemzetközi Űrállomásra a napokban küldött űrhajót, egy szaratovi egyetem, de még egy elővárosi vasút is viselheti nevét. A kormány tíz Gagarin-díjat alapított, amelyeket az orosz űrkutatáshoz legjelentősebb mértékben hozzájáruló szakembereknek szánnak, s amelyek közül az elsőt idén adják ki.