Újabb magyar tiltakozás a tokaji védelmében

A magyar képviselő, aki az EP Mezőgazdasági Bizottságának főtagja, jelezte, hogy az ügyben 2010. március 15-én írásbeli kérdés formájában az Európai Bizottsághoz fordult és felszólította az uniós intézményt a jogsértő állapot tisztázására.

Több új tagállam, köztük Magyarország  és Szlovákia is jelenleg veszi át az EU földrajzi jelzésekre vonatkozó szabályozását, amelyet a régi tagállamokban már évek óta alkalmaznak. A Bizottság az elmúlt hetekben sajnálatos módon megsértette az uniós jogszabályokat, amikor eleget tett a szlovák kérésnek, és a "Tokaj" jelzés estében mind a két jelölést elfogadta - emlékeztetett Tabajdi Csaba. Hozzátette: az Unióban nem lehetséges ugyanazt a jelölést OEM-ként és OFJ-ként is regisztrálni.
Az uniós szabályozás  értelmében a földrajzi jelzések védelmének két kategóriáját, az oltalom alatt álló eredet megjelölést (OEM) és az oltalom alatt álló földrajzi jelzést (OFJ) különböztetik meg. A két kategória között az oltalom tekintetében nincs különbség, egyenlő védelmet élveznek a jogérvényesítést illetően.
Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő korábban a magyar kormányt szólította fel, hogy haladéktalanul forduljon az Európai Bírósághoz, miután Szlovákia jogellenesen bejegyeztette a „Tokaj” nevet az uniós elektronikus bornyilvántartásba. A képviselő már két évvel ezelőtt is több ízben felszólította a kormányt, hogy – a szlovák fél magatartása miatt - bírósági úton rendezze a „Tokaj” elnevezés körüli vitákat.
A képviselő úgy vélte: a magyar termelők ezért a kormány hibájából kerültek most sokkal rosszabb helyzetbe. Ha a magyar kormány már korábban az Európai Bírósághoz fordult volna, az Európai Bizottság minden bizonnyal nem hagyta volna jóvá a szlovákok bejegyzésre irányuló kérelmet. Magyarország azért is van most kedvezőtlenebb helyzetben, mert immár nemcsak Szlovákiával, hanem a kérelmet jóváhagyó Európai Bizottsággal jogvitában kerül, ha megtámadja a döntést - emlékeztetett Glattfelder Béla.
A helyi szőlőtermelők és borosgazdák is keményebb fellépést vártak a magyar kormánytól a tokaji névhasználata kapcsán, miután a szlovákok szintén bejegyeztették a Tokaj nevet az unióban. A magyar kormány ezt követően tiltakozott a törvénysértés ellen, és magyarázatot kért Brüsszeltől.
A két kategória - OEM, OFJ - meghatározásából következően lényeges tartalmi különbségek vannak. Az OEM a boroknál különösen fontos, hiszen a termék minősége alapvetően a termőhely adottságaihoz, az ott lévő természeti és emberi környezethez, valamint a helyben alkalmazott hagyományos technológiához kapcsolódik. A felhasznált szőlő 100 százaléka ugyanarról a borvidékről származik, amit helyben dolgoznak fel, és csak Vitis vinifera (Bortermő szőlő) fajhoz tartozó szőlőből készülhet a bor.
Ezzel szemben az OFJ lazább követelményeket támaszt, itt a minőség és a termőhely között nem kell a kizárólagosságot bizonyítani. A termék hírneve bár kapcsolódik a termőhelyhez, de a feldolgozott szőlő 15 százaléka származhat a borvidéken kívül eső területről is, ezen kívül keresztezésből származó szőlőfajták is felhasználhatóak borkészítésre.
Egy korábbi egyezség értelmében egyértelmű feltételrendszert állítottak Szlovákia számára, amennyiben "Tokaji" oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel akarja forgalomba hozni. Ilyen feltétel volt a szlovák bortörvény harmonizálása, a borok technológiai leírásának kiigazítása, a borkategóriák szabályozása, szakmai szervezetek létrehozása, valamint a boraik közös (magyar-szlovák) ellenőrzésének megvalósítása. Ezekből máig semmi nem valósult meg, az Európai Bizottság mégis bejegyezte a "Tokaj" OEM jelzést Szlovákia számára.