Újabb kijelölt biztosok jelentek meg a szóbeli vizsgán

A szomszédságpolitika és bővítési tárgyalások területére kijelölt Hahn azt hangsúlyozta, hogy hivatalba lépése esetén az lesz a mottója, hogy a minőség előbbre való, mint a gyorsaság.    Az osztrák politikus ismertette, hogy Jean-Claude Juncker megválasztott bizottsági elnök álláspontja, miszerint a következő ötéves ciklusban várhatóan nem lesz tagfelvétel, nem jelenti azt, hogy a bővítési folyamat leállna.    "Ha realista akarok lenni, azt kell mondanom, hogy egyik tagjelölt állam sem áll majd készen ebben a periódusban, de ettől még a tárgyalások nem állnak le. Segítenünk kell ezeknek az országoknak, hogy maradéktalanul teljesítsék a csatlakozáshoz szükséges feltételeket" - közölte Hahn.    Hahn a csatlakozni vágyó országok számára a demokrácia, a jogállamiság és piacgazdaság szabályainak tiszteletben tartását fogalmazta meg a legfőbb követelményként.    "Az Európai Unióhoz csatlakozni vágyó társadalmakban nem lehet helye a diszkriminációnak" - hangoztatta Johannes Hahn.    A belépés előtt álló országok az osztrák politikus szerint nem tudnak majd előrelépni, ha nem emelkednek felül a múlt örökségén. Mint mondta, mindent megtesz majd, hogy Belgrád és Pristina között folytatódjon a megkezdett párbeszéd.    Az osztrák politikus arról is beszélt, hogy biztosként az ukrán válság rendezését tekinti majd elsődleges feladatának. Hahn egyúttal kijelentette: Oroszországnak nem szabad lebecsülnie az EU eltökéltségét, hogy kiálljon értékei mellett. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy sem az unió szomszédságpolitikája, sem a Keleti Partnerség nem Oroszország rovására jött létre.    A belügyi és migrációs biztosnak kijelölt Avramopulosz azt hangoztatta, hogy ezen a területen az EU alapjogi chartájának kell meghatározónak lennie.    A biztonságpolitikai kérdések közül kitért a szíriai válság hatásaira és az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelentette fenyegetésre. Közölte, hogy sem a migrációs nyomásra, sem a Közel-Keleten harcoló, majd visszatérő nyugat-európai állampolgárok jelentette fenyegetésre nem lehet megoldás a bezárkózás az "Európa-erődbe".    A migrációval, pontosabban az Európai Unióba való bevándorlással összefüggésben arról is beszélt, hogy vonzóvá kell tenni az EU-t olyanok számára, akik olyan képességekkel, képzettségekkel rendelkeznek, amelyekre egy-egy tagállamnak égető szüksége van. A mobilitást és a biztonságot ugródeszkává kell tenni a növekedés irányába - fogalmazott a görög kijelölt biztos.    A politikus úgy vélte, a nemzetközi szolidaritás nem érhet véget az unió határainál, azoknak az országoknak is segíteni kell, ahonnan a migránsok vagy menekültek útra kelnek. Támogatni kell Avramopulosz szerint azokat az országokat is, amelyekben átmenetileg megnövekedett a migrációs nyomás. A szabálytalan bevándorlást viszont az emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartásával kell kezelni.    A politikus arra is kitért, hogy kiemelt fontosságú feladatként tekint az embercsempészek elleni fellépésre, akárcsak a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre.    "Garantálni kell, hogy a bűnözés és a terrorizmus Európa határain kívül maradjon, és hatékonyan fel kell vennünk velük a harcot" - mondta a kijelölt biztos.    A litván Andriukaitis, akit az egészségügyi és élelmiszerbiztonsági tárca élére jelölt Jean-Claude Juncker, közölte: kinevezését követően fél éven belül nekilátna a génmódosított organizmusokra (GMO) vonatkozó uniós döntéshozatal felülvizsgálatának.    Mint hangsúlyozta, az egészséges életmód előmozdítása  a legfontosabb.    "Nem az a dolgom, hogy megmondjam az embereknek, hogy ne igyanak, és ne dohányozzanak, hanem, hogy elmagyarázzam nekik, mennyivel jobb lehet az életük ezek nélkül" - hangsúlyozta Andruikaitis.    A politikus arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egészségre és az egészségügyre fordított pénz, nem pusztán kiadás, hanem az emberi erőforrásba és termelékenységbe való beruházás. Andriukaitis úgy vélte, hogy megelőzésre és az egészséges életmód hirdetésére kell helyezni a hangsúlyt.    A kutatási, tudományos és innovációs biztosnak kijelölt portugál Moedas arról beszélt, hogy elsődleges célja a tudomány útjában álló akadályok lebontása lesz.    "Európa viszonylag sikeres abban, hogy a pénzt tudássá alakítsa, de kevésbé eredményes azon a téren, hogy a tudást készpénzre váltsa" - vélekedett.    A politikus arra is rámutatott, hogy az állami ráfordítások mellett ugyanolyan fontosak a magánbefektetések a kutatás, a tudomány és az innováció terén.    Carlos Moedas közölte: teljessé kell tenni az úgynevezett európai kutatási térséget, ebben pedig három helyen lát szűk keresztmetszetet. Úgy vélte, hogy jobban össze kellene hangolni a tagállami kutatási stratégiákat, nagyobb átláthatóságra van szükség a toborzás terén, valamint csökkenteni kell a nemek közti ellentéteket. Azt is közölte, hogy ez utóbbira vonatkozólag a tagállamoknak jövőre tervet kell készíteni, és ő éberen fog figyelni rá, hogy meg is tegyék.