Új orosz világrend?

Moszkva pénzét, energiaforrásait, ENSZ BT-beli vétójogát, sőt, még hadiiparát is annak szolgálatába állíthatja, hogy aláaknázza az amerikai érdekeket világszerte - olvasható a liberális újság elemzésében.
Oroszország például mindeddig nem adott el korszerű föld-föld osztályú rakétákat Szíriának, amely azonban arra számít, hogy a Nyugat és Moszkva közötti kiújult szembenállás nyomán hozzájuthat ilyen fegyverekhez. A napokban Oroszországba ellátogató szíriai elnök, Bassár el-Aszad világossá tette ezen szándékát, amikor Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel találkozva támogatásáról biztosította az orosz álláspontot Abházia és Dél-Oszétia ügyében.
A The New York Times szerint egy ellenséges Oroszország Szírián és a Kaukázuson túl, sokkal szélesebb fronton is borsot törhet az Egyesült Államok orra alá. Kiterjesztheti fegyverszállításait olyan Amerika-ellenes államok esetében, mint Irán és Venezuela, sőt megszakíthatja az együttműködést a terrorizmus elleni küzdelemben és az atomfegyverek terjedése elleni harcban. Moszkva ezenkívül visszaélhet az olaj- és gázszállításokkal, felléphet Közép-Ázsiában az amerikai katonai bázisok ellen és megtagadhatja az együttműködést a hidegháborús fegyverzetkorlátozási egyezmények terén.
Irán, az ENSZ, a terrorizmus elleni küzdelem, a kábítószerellenes programok, Szíria, Venezuela, a Hamász - sorolja Angela Stent, az amerikai nemzetbiztonsági tanács volt vezető orosz referense, jelenleg a washingtoni Georgetown Egyetem professzora mindazokat a területeket, ahol Moszkva megtagadhatja az együttműködést.
Michael McFaul, a Stanford Egyetem professzora, Barack Obama, a leendő demokrata párti elnökjelölt első számú Oroszország-tanácsadója szerint Moszkva "felboríthatja a nemzetközi rendet", és esélye van arra, hogy ez sikerüljön. Leszögezte, hogy Oroszország hegemóniát élvez a közép-ázsiai térségben, az Egyesült Államok pedig nem.
Több washingtoni elemző úgy látja: Moszkva még nem szánta el magát arra, hogy bomlasztó módon lépjen fel nemzetközi téren. Sok amerikai elemző szerint Oroszország már csak önös érdekből sem akarja atomfegyverhez juttatni Iránt, és az sem célja, hogy a tálibok ismét hatalomra kerüljenek Afganisztánban.
Mint Angela Stent megjegyezte: "a Szovjetunió összeomlása óta a Nyugat mindig aggódott amiatt, hogy Oroszország rombolóvá válik, és most valóban fennáll ennek a lehetősége". (MTI)