Új bevételi forrás lehet a gazdáknak

Strasbourg. Érdekes témával foglalkozott nemrégiben az Európai Parlament, a képviselők nagy többséggel megszavazták Tabajdi Csaba (MSZP) jelentését a fenntartható biogáztermelés ösztönzéséről az EU-ban. A dokumentum szerint a biogáz olyan megújuló energiaforrás, amelynek esetében a környezetvédelem és az energiatermelés hatékonyan összekapcsolható.

A második generációs bioüzemanyagok mellett a biogáztermelés előnyei is vitathatatlanok, és okos politikával semmilyen konkurenciát nem jelentenek az élelmiszertermelésnek. Az Európai Bizottsággal egyeztetve komp?ro?misszumos megoldást dolgoztak ki, amely szerint a biogáztermelés előmozdítását az EB által nemrég javasolt, a megújuló energiákkal foglalkozó jogszabályon, valamint a tagállamok vidékfejlesztési intézkedésein belül kell jobban megjeleníteni.

Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos a vitában a jelentést fontos lépésnek nevezte az európai biogázszektor előmozdítása terén. A biogáz érdemben járulhat hozzá Európa energiaforrásainak diverzifikációjához és a kiotói célkitű?zésekhez az üvegházhatású gázok csökkentésére – emelte ki. A trágyaalapú biogáztermelés két legyet üt egy csapásra: energiát termel és segíti a trágyakezelést is.

A felszólalók többsége támogatta a jelentést, hangsúlyozva a biogáz előremutató szerepét a klímaváltozás elleni küzdelemben és az energiatermelésben. Azonban többen aggodalmunknak is hangot adtak a környezetvédelmi kockázatok miatt. Ugyanakkor a biogáztermelés új bevételi forrást is jelenthet a gazdáknak. Az előterjesztő bemutatta a biogáz multifunkcionális energiaforrás jellegét, amely alkalmassá teszi primer energiatermelésre (elektromos áram), fű?tésre, hűtésre, szárításra. A sűrített biogáz alkalmas autók, tömegközlekedési járművek meghajtására, a biogáztermelésből szár?mazó szerves hulladékokat pedig tovább lehet hasznosítani (pl. trágyaként).

A megújuló energiaforrások sorából az emeli ki a biogázt, hogy a felhasználható nyersanyagok – mint a trágya és hígtrágya, vágóhídi melléktermékek, szennyvíziszap vagy hulladék – bőségesen rendelkezésre állnak lényegében az EU egész területén. A biogáztermelés a nyersanyag tárolási lehetősége miatt folyamatos lehet, szemben a víz vagy a szélenergiával, ahol szükségszerűen szakaszos a termelés. „A biogázban rejlő potenciált ma nem használjuk ki megfelelő mértékben, egyedül állati trágyán alapulva 14-szeresére lehetne növelni a termelést” – szögezte le Tabajdi. Úgy vélte, megfelelő biztonsági előírások betartása esetén nincs érdemi környezetvédelmi kockázatuk a biogázüzemeknek.

Fontos látni, hogy a biogáztermelés ma még piaci alapon nem rentábilis, ezért támogatni kell tagállami szinten a zöldáram megfelelő szintű átvételi árát, a biogázüzemek felállítását a vidékfejlesztési alapokból. Bátorítani kell a felhasználói oldalt is, a biogázalapú technológiák elterjedését. Érdemben kell támogatni a kutatást és fejlesztést, remélve, hogy középtávon a technikai fejlődéssel piaci alapon is rentábilissá válik majd a biogáz termelése. Meg kell szüntetni a szükségtelenül hosszú engedélyezései eljárásokat is. Míg Dániában 5 év alatt keresztül lehet vinni egy biogázüzem felállítását, egyes tagállamokban ez a procedúra majd 10 évet vesz igénybe.