Trump Észak-Koreának és Kínának is üzent a szíriai légicsapással

Donald Trump amerikai elnök akkor adott parancsot a támadásra, amikor Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadta. Ez önmagáért beszél, hiszen az észak-koreai kérdés szerepelt a kétoldalú csúcstalálkozó napirendjén. Az erő Szíria elleni ily gyors alkalmazásának célja Trump fenyegetéseinek az alátámasztása volt, aki a Financial Timesban megjelent interjúban nemrégiben kijelentette, hogy egyedül is kész rendezni az észak-koreai kérdést. Kim Jong-Hjun, a szöuli Tongguk Egyetem tanára szerint a Sarját közép-szíriai légibázis elleni pénteki amerikai légitámadás, amelyet megtorlásul hajtottak végre a több mint 80 halálos áldozatot követelő, Bassár el-Aszad rendszerének tulajdonított vegyifegyver-támadásra, szándéknyilatkozat volt, amelynek nem egyedül Damaszkusz volt a címzettje.„Így akarták tudatni Phenjannal, hogy új serif van a városban, aki nem habozik pisztolyt rántani” – mondta az elemző. Észak-Korea jottányit sem változtatott a retorikáján, amikor szombaton elítélte „a tűrhetetlen agressziót”, amely „több mint milliószor” bizonyítja atomprogramja indokoltságát. Phenjan, amely az Egyesült Államokra is csapást mérni alkalmas atomrakéták kifejlesztésére törekszik, 2016 eleje óta végrehajtotta negyedik és ötödik kísérleti atomrobbantását. Egyes szakértők szerint rövid időn belül várható a hatodik is. Észak-Korea rendszeresen hivatkozik az amerikai fenyegetésre, hogy megindokolja a nemzetközi közösség szemében tiltott programjait. „Trump szíriai támadásának várhatóan nem lesz jelentős hatása arra az Észak-Koreára, amely hozzászokott az amerikai fenyegetéshez” – jelentette ki Joel Wit, a Johns Hopkins Egyetem amerikai-koreai intézetének vezetője. 2003-ban, az Irak elleni amerikai inváziókor Kim Dzsong Il akkori észak-koreai vezető, aki valószínűleg abban a meggyőződésben élt, hogy ő is a listán szerepel, hat hétre eltűnt a nyilvánosság elől. Fiának, a mostani vezetőnek, Kim Dzsong Unnak semmilyen oka sincs, hogy hasonló óvintézkedéseket hozzon – jelentette ki Csang Jong Szok, a szöuli Nemzeti Egyetem kutatója. „A szíriai légicsapás feltehetően nem hatotta meg, hiszen neki atomfegyvere van” – mondta a kutató. Valószínűleg ezt az üzenetet akarta Phenjan közreadni, amikor közzétette a gombatermelő telepre látogató mosolygó vezető képét. Kérdés, milyen hatással volt az amerikai légicsapás Kínára, Phenjan legszorosabb szövetségesére, gazdasági támogatójára, amely így a legnagyobb befolyással rendelkezik féktelen szomszédjára. Elődeihez hasonlóan Donald Trump is azt szeretné, hogy Kína többet érjen el Phenjannál, de hozzájuk képest jóval tovább ment, amikor kijelentette, hogy kész „egyedül” megoldani a problémát, ha Kína nem teszi meg. Ebben az összefüggésben a szíriai támadásnak nagyobb visszhangja lehet Pekingben, mint Phenjanban. „A légicsapás üzenete, hogy a Trump-kormányzat nem éri be a beszéddel. Cselekedni fog” – jelentette ki Vang Tung, a Pekingi Egyetem tanára. Kína – bár bosszankodik az észak-koreai provokációk miatt – alapjában tart szomszédja összeomlásának geopolitikai következményeitől, így egy Washington iránt elkötelezett Koreától. Észak-Korea atomfegyverkészlete és geopolitikai helyzete miatt egy Phenjan elleni katonai akciónak drámai következményei lehetnek Csia Csing-kuo, a Pekingi Egyetem munkatársa szerint. „Egy kis rúgás nagy katasztrófákat idézhet elő” – mondta. A kínai média nagy terjedelemben számolt be Trump és Hszi tárgyalásáról, de a Global Times kivételével nem adott hírt a szíriai amerikai légicsapásokról. A Global Times szerint „ez volt Trump első nagy külpolitikai döntése, és azt a benyomást keltette, hogy sebtében hozta meg”.