Trianon-évforduló - összefoglaló

Sólyom: szükség van az anyaország segítségére a kisebbségi nemzetrészeknek
Sólyom László szerint nélkülözhetetlen az anyaország segítsége a kisebbségi nemzetrészek számára.
Az államfő az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmából tartott pénteki parlamenti emlékülésen azt mondta: Magyarország léte maga kell ahhoz, hogy a nemzetrészek kivívják jogaikat és megfelelő státuszukat országaikban.
Hozzátette, "magának Magyarországnak is használnia kell a nemzetközi jog minden eszközét kisebbségeink védelmében".
Sólyom László azt hangsúlyozta: a magyar kultúra egészének legnagyobb termelője és integrálója az anyaország.
Véleménye szerint a nemzetpolitika csak akkor lehet hatékony, ha szakpolitikává válik, azaz megbízható, széles szakmai háttérre támaszkodik.
A köztársasági elnök kitért arra, hogy az emléknap akkor tölti be feladatát, ha a trianoni békeszerződés után kilencven évvel valóban új korszakot nyit a nemzet egészéről való gondolkodásnak és cselekvésnek.
Mint mondta, a kilencven évvel ezelőtt aláírt békeszerződés szentesítette a történelmi magyar királyság felbomlását. Az I. világháborút lezáró békerendszer alapján az őshonos magyar népesség öt, a mai állapot szerint nyolc államban találta magát, és vele együtt történelmi és kulturális emlékhelyeinek nagy részét is - tette hozzá.
Úgy fogalmazott: a trianoni békeszerződéssel az kapott súlyos sebet, ami a nemzetet adja: az összetartó emlékek közös tárháza, a közös folytatás lehetősége.
Kiemelte, a megrázkódtatás után a nemzet önértelmezését kellett újrafogalmazni és felépíteni. Az államfő hangsúlyozta: nemcsak a magyar nemzet önképét kellett újraalkotni, hanem Magyarország viszonyát is a Kárpát-medencében élő többi néppel, akik számára mindez nemzetépítésük sikerét jelentette.
Az államfő szerint a kulturális nemzetek léte tény. Úgy fogalmazott: a kulturális közösségek függetlenek államhatároktól és állampolgárságtól, ugyanakkor tiszteletben tartják azokat, hiszen nem törekednek arra, hogy egyetlen politikai nemzetben egyesüljenek.
Azt igénylik, hogy a politikai nemzetek ténylegesen tegyék lehetővé egységes kulturális közösségként való életüket, beleértve ebbe szoros kapcsolatukat a más országokban élő nemzetrészeikkel - tette hozzá.
Sólyom László közölte: pozitív fordulatnak tartja, hogy a nemzeti összetartozásról szóló törvény nem a történelmi magyar államról szól, hanem a magyar nemzetre, a nemzet egységére helyezi a hangsúlyt.
Kiemelte: a magyar nemzet mai képét az határozza meg, hogy kilencven év alatt az anyaországot körülölelő magyar kisebbségi közösségek más-más utat jártak be. Hozzátette, a kulturális nemzet fogalma nem szűkül le a nyelvi és kulturális egység fenntartására.
A határon túli nemzetrészek számára az etnokulturális identitás mellett ugyanannyira életkérdés a gazdasági, a társadalmi és a politikai pozícióik kiépítése a többségi államban, vagyis a saját polgári társadalmaik működtetése - fogalmazott.
Az államfő beszédében kitért arra, mit kíván ma a magyar nemzet határon túli része.
Mint mondta, a követelések között szerepel egyebek közt a magyar nyelv hivatalossá tétele helyi és regionális szinten, a magyar oktatási és kulturális intézményrendszer kiépítésének joga és tényleges lehetősége, a magyarok lakta területek infrastrukturális és gazdasági fejlesztése, illetve felzárkóztatása, a magyar nemzeti szimbólumok hivatalos elismerése, a politikai képviselet biztosítása a politikai rendszer minden szintjén, valamint a magyarországi egyéni emancipáció, vagyis, hogy ne idegen állampolgárként kezeljék nemzettársainkat Magyarországon.
Sólyom László szerint "a szomszéd népekkel közös múltunk, ha ismerjük, és nyitott szívvel közelítünk hozzá", szilárd alapja lesz a kívánatos együttműködésnek. Mint közölte, jóindulatú és felszabadult kölcsönösségre kell törekedni Magyarországnak a szomszéd népekkel.
Ha Magyarország elvégezte az önvizsgálatot, és empátiával viseltet partnerei iránt, "nyugodtan nézhetünk szemükbe, ragaszkodhatunk jogainkhoz és képviselhetjük álláspontunkat, amely befogadó és pozitív" - fogalmazott.
Sólyom László kiemelte azonban azt: a szomszéd népek magyarokkal kapcsolatos értékrendjének megváltozása nélkül nincs végleges és megnyugtató megoldás. Véleménye szerint "bizonyos jogok megadása, elitek közötti megállapodások, akár kormányzati részvétel, vagy másfelől jó gazdasági és személyes kapcsolatok - mindezek taktikai eredmények, amíg a magyarellenes doktrína bármikor helyreállhat". Addig ugyanis a kisebbségi lét eredendő bizonytalansága fennmarad - teszi hozzá.
Az államfő, mint fogalmazott, azt a tanácsot és kérést közvetíti az Országgyűlésnek, hogy forduljon közvetlenül a szomszédos többségi népekhez, saját nyelvükön és folyamatosan tájékoztassa őket a magyarokkal való viszonyt érintő összes kérdésről, és az együttműködés előnyeiről.
Sólyom László szerint ez az Országgyűlés fontos törvényeket hozott a magyar nemzet egységének szolgálatában. "Ideje volt már, hogy ha a magyar nemzet egészéről és sorsáról beszélünk, ne fájdalommal teljen meg a lélek, hanem az együttlét örömével" - jelentette ki a köztársasági elnök.


Schmitt: erőt kell meríteni a nemzet példamutató akaraterejéből
Méltóképpen kell emlékezni a kilencven évvel ezelőtt történtekre és erőt kell meríteni a nemzet példamutató akaraterejéből - mondta Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke a Trianon-emlékülésen pénteken a parlamentben.
A Trianon-emlékülés délután fél ötkor, a szerződés kilencven évvel ezelőtti aláírásának pontos időpontjában, a nemzeti zászló és a történelmi zászlók bevonulásával, harangzúgással, majd a Himnusszal vette kezdetét.
Az Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében kiemelte: kötelességünk előre tekinteni, és a megváltozott körülmények közepette minden lehetőséget megragadni sebeink gyógyítására.
Nem revíziót - hanem békét és gyümölcsöt hozó együttműködést kínálunk szomszédainknak és Európának. Európa jövője is a közös értékek megőrzésében rejlik, az emberek jogain és méltóságán, a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapszik - fogalmazott.
Schmitt Pál hangsúlyozta: az újonnan megalakult Országgyűlés már nem üres kézzel érkezett a pénteki évfordulóra.
Törvényt alkottak az állampolgárságról, így minden magyar ember számára lehetővé válik, hogy szabad akarata szerint a nemzet alkotó részévé váljék. Törvénybe foglalták, hogy június 4-e a nemzeti összetartozás napja, és törvényt alkottak a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről - mutatott rá a fideszes politikus.
"Ezzel eleget tettünk a nemzet kívánságának, a nép akaratának, és lelkiismeretünk parancsának. Eleget tettünk továbbá a Magyar Köztársaság Alkotmánya 6. paragrafusának, amely kimondja, hogy Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyarokért" - fogalmazott.
Schmitt Pál reményének adott hangot, hogy a magyarok lakta térség teljes európai uniós integrációja tíz év múlva, a békeszerződés százéves évfordulójára valósággá válik, a bennünket elválasztó határok eltűnnek, az Európai Unió alapvető szabadságjogai maradéktalanul érvényesülnek a kárpát-medencei régióban is.
Ha szolidaritásunk és elkötelezettségünk nem csökken, ha komolyan vesszük a nemzet határok feletti újra egyesítését, akkor majd tíz év múlva mondhatjuk, hogy a sokáig elhallgatott vagy letagadott történelmi valósággal szembenéztünk, - "a múltat bevallottuk" és "rendeztük végre közös dolgainkat" - mondta.
Schmitt Pál kiemelte: elődeink bíztak abban, hogy a tört részére fogyatkozott Magyarország, amely belsőleg konszolidált, kifelé akcióképes, Kelet-Európa nyugalmának legmegbízhatóbb, életerős támasza lehet.
A házelnök ünnepi beszéde zárásaként, Széchényi Istvánt, a legnagyobb magyar szavait idézte: "Nem nézek én, megvallom, annyit hátra, mint sok hazám fia, hanem inkább előre; nincs annyi gondom tudni valaha mik voltunk, de inkább átnézni idővel mik lehetünk, és mik leendünk. A múlt hatalmunkból elesett, a jövendőnek viszont urai vagyunk."
Az ünnepségen részt vettek a diplomáciai testületek, a határon túli magyarok és a történelmi egyházak képviselői, Mádl Ferenc korábbi államfő és felesége, Antall József néhai miniszterelnök özvegye, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Boross Péter és Medgyessy Péter korábbi kormányfők. Schmitt Pál köszöntötte a megjelent korábbi házelnököket, a hazai kisebbségek képviselőit, és az EP-képviselőket.


Kövér László: meg kell alkotni a hiányzó nemzetstratégiát
Kövér László szerint meg kell alkotni a két évtizede hiányzó nemzetstratégiát, amelyben - a sérelmi politikát mellőzve, de a magyarság jogos érdekeit és méltóságát szem előtt tartva - rögzíteni kell, hogy Magyarország a problémák megoldásának egyedüli garanciáját az Európai Unióban elfogadott autonómiaformák Kárpát-medencében történő megvalósulásában látja.
A Fidesz országgyűlési képviselője, a párt országos választmányának elnöke pénteken, a trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulóján Szigetszentmiklóson, az Országzászló-emlékmű avatási ünnepségén azt is elmondta: a történelmi Magyarországot nem lehet feltámasztani, de nem is szükséges.
Mindaddig, amíg az anyaországiak a hazájuknak tekinthetik Alsóőrt, Gyergyószentmiklóst, Beregszászt, Szabadkát, Kopácsot, Lendvát, Dunaszerdahelyt, Párkányt vagy Érsekújvárt, amíg összeköti utódainkat Ady Endre, Arany János, Márai Sándor, Hunyadi János, Zrínyi Miklós, Bartók Béla, Kodály Zoltán, addig Szent István országa igenis él - tette hozzá Kövér László.
A politikus úgy fogalmazott: a trianoni békediktátum igazságtalan, erkölcstelen, a nemzetközi normákat sárba tipró, gyalázatos tett volt, s ezzel az erkölcsi problémával Európa eddig nem volt hajlandó számot vetni.
Mint mondta, Trianon szellemével nem tudott sikerrel megbirkózni az ország. Közölte: 1945 után a diktatúra még Trianon emlékét is ki akarta törölni, mert az a nemzet összetartozási tudatának egyik gyújtópontja, mozgósító ereje.     Megfogalmazása szerint 1990 után rövid ideig hittük, hogy a demokrácia intézményrendszere és az Európai Unió automatikusan feloldhatja a feszültségeket, de az őszödi beszéd és 2006 októbere bebizonyította, hogy az önvédelem képessége nélkül a demokrácia önmagában egyetlen közösséget sem véd meg a hatalom önkényétől, és az unió bürokratái sem tartják elég fontosnak egy adott állam területén élő őshonos kisebbség jogainak megvédését.
Kövér László azt mondta, hogy a jövő nem képzelhető el másképp, csak együtt, a 15 millió magyarral. Mint hozzátette, ehhez tenni kell, mert "senki sem véd meg, ha mi magunkat nem tudjuk megvédeni".
A Fidesz választmányi elnöke kiemelte: a szigetszentmiklósi Országzászló-emlékmű a jövőről szól; június 4-e ezután nem elsősorban a gyász, hanem a remény, az újrakezdés, a nemzeti összetartozás napja kell, hogy legyen.
Szabó József (Fidesz-KDNP-Polgári Kör) polgármester köszöntőjében kiemelte: "90 évvel ezelőtt idegen kezek döntöttek arról, hogy városok, családok szakadjanak ketté"; olyan tragédia volt ez, amelyet más ország sosem volt kénytelen elviselni.
Mint mondta, a polgári oldal történelmi felhatalmazást kapott és ez tettben is megnyilvánult: "immár lélekben és törvényben is egy a nemzet, hiszen minden elcsatolt területen élő honfitársunknak jár a magyar állampolgárság".
A polgármester kitért arra, hogy a nemzet mindig is összetartozott; az anyaországiak, az erdélyiek, a felvidékiek, a vajdaságiak, az őrvidékiek, a kárpátaljaiak, a délvidékiek, a muravidékiek, a drávaszögiek, akiknek jelenlévő képviselőit külön is köszöntötte a városvezető.


Hiller: Trianon nem megnyugvást, hanem konfliktust hozott
Hiller István szerint a trianoni béke rossz béke volt, egy békének ugyanis mindig és mindenütt az a feladata, hogy elrendezzen dolgokat, békességet teremtsen; a trianoni béke azonban nem megnyugvást hozott, hanem konfliktust rejtett magában.
Az MSZP elnökségének tagja pénteken pártjának a trianoni békekötés évfordulóján tartott megemlékezésén, a budapesti Liszt Ferenc téren hangsúlyozta: a két világháború közötti politika rossz, elhibázott, bűnös választ adott egy rossz és igazságtalan békére. Ez a rossz válasz magyarok újabb tíz- és százezreinek halálát hozta.
Ugyanakkor - folytatta - a II. világháború után adott válasz sem volt jó, hiszen az "elhallgatni és elhallgattatni" politika semmivel jobb eredményt nem szült.
"Együtt kell mondanunk, együtt kell gondolnunk, nem üvöltve, de határozottan (...), hogy rossz válaszokat megismételni, újabb hibákat elkövetni bűnös vétek" - mondta Hiller István az Ady-szobornál tartott megemlékezésen.
Trianon szakított egy évszázados európai békekötési hagyománnyal, azzal, hogy a vesztest a győztes beemelte az új rendszerbe; "a trianoni békében nemcsak rákényszerítették akaratukat a vesztesekre, hanem a veszteseket megalázták, és beletaposták a földbe" - vélekedett a politikus-történész.
Hiller István beszédében úgy fogalmazott: a haza igazi híve látja és érzi, hogy a magyarságot, Magyarországot "akkor tudjuk jó úton, ha összekötjük Európával". "Azt akarjuk, hogy mindazok a magyarok, akik már olyan országban élnek, amely az Európai Unió tagja, akarják és segítsék azokat a magyarokat, akik még nem tagjai az EU-nak" - zárta szavait a politikus.
Az MSZP részéről Mandur László volt parlamenti alelnök szerdán közölte, hogy a szocialisták nem vesznek részt a pénteki trianoni parlamenti emlékülésen. A döntést azzal indokolta, a házbizottságban nem fogadták el azon javaslatukat, hogy az ülésen a frakciók kifejthessék gondolataikat Trianonnal kapcsolatban. A szocialista képviselőcsoport tagjai a Liszt Ferenc téri Ady Endre-szobornál emlékeztek meg Trianonról.
Szili Katalin volt házelnök egyedüli MSZP-sként részt vett az emlékülésen.


A Jobbik saját sikerének is tartja a parlamenti emlékülést
A Jobbik frakcióvezetője szerint pártja saját, nagy sikere is az Országgyűlés trianoni emlékülésének létrejötte.
Vona Gábor a Parlament épületében tartott pénteki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a magyar társadalom 1945 óta várta az Országgyűlés első trianoni megemlékezését, hiszen még az elmúlt húsz évben sem történt meg az a jóvátétel, ami a Jobbik parlamentbe kerülése után két héttel rögtön megvalósult.
Kiemelte: a Jobbik céljai még nem teljesültek maradéktalanul a parlamenti emlékülés létrejöttével, hiszen a párt szerint az emlékezés akkor kaphat valódi jelentőséget, ha az iskolákban is kötelező lesz megemlékezni Trianonról - a holokauszt vagy a kommunizmus áldozataira való megemlékezés mintájára.
A jobbikos képviselő károsnak nevezte azt az elmúlt időszakban tapasztalt folyamatot, amelyben generációk nőttek fel úgy, hogy "fogalmuk sem volt arról, hogy a határon túli magyarok az ő nemzettestvéreik".
Megjegyezte: pártja a kettős állampolgárság kérdésében sem ért feladatai végére, hiszen a határon túli magyarok szavazati joga tisztázatlan maradt. A Jobbik ezért az ott élő magyaroknak is lehetőséget adna arra, hogy beleszóljanak a magyarországi belpolitikába, hiszen az ő megmaradásuk szempontjából sem mellékes, hogy milyen politikai alakzat irányítja Magyarországot - mutatott rá a politikus.
Vona Gábor elmondta továbbá, hogy az emlékülés előtt az összes országgyűlési képviselő asztalára letettek egy "angyalos magyar címert" ábrázoló kitűzőt, arra kérve a képviselőket, egyéni döntésük szerint viseljék a kitűzőket a mai ülésen, megmutatva, hogy az Országgyűlés nemzeti egységet tudott teremteni ebben a kérdésben.
A politikus fájó pontnak nevezte, hogy az MSZP kimarad az ünnepi megemlékezésből. "Minden tanulási folyamat a diák felfogóképességétől függ, (...) örüljünk annak, hogy az MSZP legalább a parlamenten kívül tart megemlékezést" - fűzte hozzá.


Szőcs Géza: az EU esély a nemzet újraegyesítésére
Az első világháborút lezáró trianoni szerződés következtében kilencven éve kialakult határok megváltoztatására nincs lehetőség, de az Európai Unió esély a nemzet újraegyesítésére - mondta Szőcs Géza kulturális államtitkár pénteken Kecskeméten, az Országzászló emlékmű avatásán.
"Annak az egykori államnak az épsége, egykori körvonalai már nem állíthatóak vissza, de az Európai Unió esélyt kínál számunkra a nemzet határok feletti újraegyesítésére" - közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkára.
Szőcs Géza szerint kétféle nézet ütközik a magyar nemzet számára tragikus trianoni döntés kapcsán: "az egyik szemlélet önmagunk feladásához és a trianoni döntés elfogadásához, röviden magához Trianonhoz vezet", a másik tagadja Trianon igazságosságát, és mindent meg kíván tenni azért, hogy a "nemzet épségét" visszaállítsa.
"A mi feladatunk ennek a megvalósítása" - fűzte hozzá.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke úgy fogalmazott: a trianoni békediktátumot tényként ugyan elfogadjuk, "de ránk erőszakolt, igazságtalan erődemonstrációként érzelmileg soha nem tudjuk elfogadni". Kiemelte, hogy a kilencven évvel ezelőtti döntés a nemzetet szétdarabolta, de az együvé tartozás megmaradt.
"Nemzetté minket az az érzés tesz, amit a honfoglalás kapcsán, az államalapítás kapcsán, az 1948-49-es események kapcsán, a kiegyezés kapcsán, ötvenhat kapcsán érzünk mindannyian" - fűzte hozzá.
A jelenkor igazi kérdésének azt nevezte, hogy a határon kívülre szakadt magyarok hogyan boldogultak a "kényszerpályán". Mint hozzátette, "a vajdasági magyar közösség az egységes magyar nemzet részeként élte és éli meg önmagát" és nem mondanak le arról, hogy a szülőföldjükön egyenrangú polgárként, identitásukat megőrizve megbecsülésnek örvendjenek.
Leszögezte: a vajdasági magyar közösség, mint az egységes magyar nemzet része abban érdekelt, hogy a magyar nemzet újra sikeres nemzet legyen. "Isten éltesse a nemzetet!" - fejezte be beszédét Pásztor István, akinek a beszédét az ünnepségen megjelent több ezer kecskeméti vastapssal fogadta.
Zombor Gábor (Fidesz), Kecskemét polgármestere avatóbeszédében kiemelte: nemcsak a fájdalmas emlékeket jelenti június negyedike, hanem egy új korszak kezdetét is, hiszen az Országgyűlés a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította ezt a napot.
Mint mondta, a példaértékű összefogással elkészült alkotás az emlékezés mellett megteremtette annak lehetőségét is, hogy a fiataloknak el tudják magyarázni, "mi az igazság Trianonról, hogy mi az igazság Magyarországról, a magyar nemzetről".
A város főterének szomszédságában, a városháza melletti Lestár téren felépített Országzászló emlékmű felállításának költségeit az önkormányzat és a helyiek közadakozásából gyűjtött pénze fedezte.
A Kecskeméti Építészek Környezetvédő Egyesületének terve alapján készült emlékmű fő motívuma egy mészkőből készült, a trianoni döntés előtti Magyarországot ábrázoló térkép, amely eltérő szintkülönbségű részekre tagolódik, s benne az országzászló látható.


Keresztény értelmiségiek és civilek megemlékezése a Március 15. téren
Több száz ember részvételével emlékezett a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) és a Civil Összefogás Fórum (CÖF) a trianoni szerződés aláírásának 90. évfordulójának napján a fővárosi Március 15. téren pénteken.
Osztie Zoltán, a KÉSZ elnöke - köszöntve a 90 évvel ezelőtt elcsatolt részekről érkezett több tucatnyi, népviseletbe öltözött magyart is -  beszédében úgy fogalmazott: Trianonra emlékezni nemzeti ügy, mert ez a történelmi tény mindenkinek a szívébe markol, és amíg Európa nem dolgozza fel ezt a "gyalázatos" eseményt, addig nem teremtődhet meg a kontinens békéje sem.
Osztie Zoltán "idegen lelkű és szívű" embereknek nevezte Gyurcsány Ferenc, Szanyi Tibor és Molnár Csaba MSZP-s országgyűlési képviselőket, akik a kettős állampolgárságról szóló parlamenti szavazáskor nemmel voksoltak, de ugyanide sorolta Lendvai Ildikó leköszönő MSZP-elnököt és Vona Gábort, a Jobbik elnökét és frakcióvezetőjét, mert elkéstek a voksolásról. Magukat, és a törvényt megszavazókat "hazafinak, nemzeti, magyar és keresztény szívűnek" nevezve Osztie Zoltán, aki azt mondta: csak a hozzájuk hasonlók teremthetnek igazi jövőt.
Tokody Ilona operaénekes erdélyi származású magyarként szólalt fel a megemlékezésen, s azt mondta: a magyarság újra emelt fővel járhat a világban, mert "ismét magyar lett a magyar".
Csizmadia László, a CÖF alapító-szóvivője azt mondta: a náci, a kommunista terror és megszállás, valamint a nyolc évig uralkodó "oligarchák" hatalma után a trianoni sebek "öngyógyítása" néhány napja megkezdődött.
Kijelentette: nem új határokat akarnak rajzolni, hanem egy erkölcsösebb, demokratikusabb életet akarnak élni. "Ahhoz, hogy mi felejthessünk, az akkori győzteseknek emlékezniük kell, és meg kell bánniuk, amit elődeik tettek" - fogalmazott Csizmadia László, hozzátéve, június 4-e, a nemzeti összetartozás napja lehetőséget ad, hogy megbocsájtsunk egymásnak, és tovább élhessen egy nagy nemzet egy kis hazán.
Tőkés László európai parlamenti (EP) képviselő, református püspök beszédében azt szorgalmazta: a holokauszt tagadását büntető törvény mellett a kommunista bűnök és Trianon tagadását is törvényileg büntessék, ugyanis Magyarországon, a Kárpát-medencében "a rablóbéke, a diktátum" tagadását nem bünteti semmilyen törvény.
Gyászünnepet ülünk, mert 60 évet kellett várni, hogy ilyen formában, nyíltan lehet megemlékezni Trianonról az Országgyűlésben, az ország különböző részeiben - mondta Tőkés László, aki szerint nemzettagadás miatt kellene eljárás alá vonni azokat a képviselőket, akik a kettős állampolgárság ellen szavaztak az Országgyűlésben.
"Véget ért a Kun Béla-, Rákosi-, Kádár- és Gyurcsány-korszak, az elhallgatás, a hazaárulás korszaka" - jelentette ki, majd áldást kért Orbán Viktor kormányára. 
Tőkés László a mintegy félezernyi ember előtt mondott beszédében azt mondta: "nem vagyunk revizionisták, de új történelmet kell írnunk, az elcsatolt területekért kollektív jogokat, a Kárpát-medencében területi autonómiát kell követelnünk".     Hozzátette: Trianon gyógyításához egy gyógyuló és gyógyító nemzetre van szükség. Mint mondta: azt remélik, hogy a magyar együttműködés rendszerében - a határon túli magyarsággal együtt - "egy egyesülő Európában egy egyesülő magyarság" útja áll előttünk.
Idézett abból az emléknyilatkozatból, amelyet Bauer Edit és Szájer József európai parlamenti, néppárti képviselőtársaival a nap folyamán adott ki, s amelyben leszögezik: a környező nemzetekkel való békés együttélés és a közös gyarapodás záloga az egyének és közösségek szabadság- és kisebbségi jogainak tisztelete és érvényesítése, a szabad identitásválasztás és az anyanyelvhasználat biztosítása, és a Trianon ütötte sebekre az e jogokat tiszteletben tartó és tartató Európai Unió jelentheti a gyógyírt.
A Március 15. téren tartott rendezvényen felolvastak egy memorandumot, amely úgy fogalmaz: Magyarország ma is erkölcsi jóvátételre vár, és az EU-nak kötelessége ennek kimondása.
A trianoni évfordulóra való emlékezés a Belvárosi Plébánia templomban emlékmisével folytatódott.
A Párizs melletti Versailles-ban 1920. június 4-én délután négy óra harminc perckor írták alá az első világháborút lezáró békeszerződést. A pillanatra harangszóval és néma főhajtással emlékeztek a Petőfi szobor melletti téren.
2010. május 31-én az Országgyűlés a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Sólyom László köztársasági elnök június 3-án írta alá a törvényt, amely a 90. évforduló napján, pénteken lépett hatályba.
Kovács Miklós: a nemzetnek le kell győznie Kádár népét
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerint Trianon meghaladása hosszú folyamat, amihez az kell, hogy a nemzet legyőzze "Kádár népét".
Kovács Miklós a budafok-tétényi önkormányzat pénteki, a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján tartott megemlékezésén azt mondta: 90 éve, az ország feldarabolásakor milliónyi magyar embert rendeltek idegen hatalmak fennhatósága alá, amelyek célja a területükön élő magyarok önazonosságának megtörése, asszimilálása volt. E trauma kezelése jelenleg nincs napirenden - jelentette ki.
A kárpátaljai politikus hozzátette, hogy a lelki sebek gyógyítása azonban lehetséges. Ennek akadálya - fogalmazott -, hogy a magyarság meghasonlott: "van a nemzet, és van Kádár népe".
Szavai szerint Trianon meghaladása nem lehetséges úgy, hogy "Kádár népe és a nemzet kompromisszumot köt", csak akkor, ha "a nemzet győz", és a felfogása uralkodóvá válik.
Kovács Miklós elmondta: a történelmi sebek feledtetéséhez normális Magyarországra van szükség, amely túllép a "merjünk kicsik lenni, merjünk senkik lenni" szemléletén.
Hozzátette, nem szabad az európai integrációra hivatkozva relativizálni a trianoni békeszerződés következményeit. "Miféle Európa az, amelyiknek egy szava sem volt a Benes-dekrétumokra, és ahol az előző Fidesz-kormányba akkorát rúgtak, hogy csak szottyadt, mert el merte fogadni a státustörvényt?" - kérdezte Kovács Miklós.
Arra is kitért, hogy ugyancsak elhibázott az az álláspont, amely "áldozatnemzetet" akar csinálni a magyarból. Nem az a feladat, hogy sajnáltassuk magunkat, hanem az, hogy egy, a jelenleginél jobban szervezett Magyarországot építsünk fel, ez a hazafias kötelesség - mondta.
Szabolcs Attila, a XXII. kerület fideszes polgármestere a megemlékezésen azt mondta: "a világtörténelem talán leggyalázatosabb megállapodásának" aláírói aligha gondolták, hogy 90 év elteltével a Felvidéken büntetés, Szerbiában verés jár azért, ha valaki magyarul beszél, Kárpátalján pedig betiltják az anyanyelvi oktatást.
A politikus a 2004. decemberi ötödikei népszavazásról szólva kijelentette: "a több évtized alatt már megszokott hazug kommunista retorika" sokakat eltántorított a voksolástól, és hat évnek kellett eltelnie, hogy az Országgyűlés ezt jóvátegye.
A budafok-tétényi önkormányzat rendezvényén, amelyet a nagytétényi országzászlónál tartottak, körülbelül százötvenen vettek részt.
A Párizs melletti Versailles-ban 1920. június 4-én délután négy óra harminc perckor írták alá az első világháborút lezáró békeszerződést. A pillanatra harangszóval és néma főhajtással emlékeztek a Petőfi szobor melletti téren.
2010. május 31-én az Országgyűlés a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Sólyom László köztársasági elnök június 3-án írta alá a törvényt, amely a 90. évforduló napján, pénteken lépett hatályba.


Erdő Péter: értékelnünk kell nyelvünket, kultúránkat
Értékelnünk kell nemzeti nyelvünket, kultúránkat, történelmünket; felelős szeretettel kell ápolnunk a közösséget - mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek pénteken Budapesten, a zsúfolásig megtelt Szent István-bazilikában.
A bíboros a trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulóján, az egész nemzetért tartott katolikus misén kiemelte: mindent meg kell tennünk azért, hogy olyan körülményeket teremtsünk, amelyek segítik a fiatalok családalapítását, a jövő nemzedékek nevelését.
Erdő Péter arra szólított fel: érezzünk felelősséget népünk sorsáért, támogassuk egymást szolidáris szeretettel. Ha nyelvünket, kultúránkat megbecsüljük, akkor becsüljük meg más nemzetek értékeit is - tette hozzá.


Német László: Trianon sem tudta megfojtani a magyarság életerejét
Trianon sem tudta megfojtani a magyarság életerejét, bizalmát hazájában és szebb jövőjében - mondta Német László nagybecskereki megyéspüspök a Trianon-emlékülésen pénteken a parlamentben.
A megyéspüspök ünnepi beszédében kiemelte: a keresztény értékekkel átszőtt kultúra évszázadokon át meghatározta Magyarország életét.
"Ezt a Magyarországot darabolta fel a trianoni békediktátum. De ez a történelmi esemény sem tudta megfojtani a magyarság életerejét, bizalmát Istenben, hazájában és szebb jövőjében. A Szent István-i örökség beteljesedése, hogy Magyarország ma az unió tagja, annak az uniónak, amely a második világháború borzalmai után született meg" - mutatott rá.
Német László hangsúlyozta: a trianoni trauma feldolgozása mérhetetlen pozitív energiát tudna felszabadítani a magyar nemzetben, és erre vár Magyarország és a magyarok világszerte. Arra, hogy nemzetünk erkölcsileg megújuljon, az ember felfedezzék a jó erejét életükben, a társadalomban, a gazdasági és politikai berendezkedésben, hogy a korrupció nem tartozik Isten tízparancsolata közé, hogy minden magyar gyermek élete fontos - mondta.
"Magyarország nem volt annyira magyar soha, mint a trianoni békeszerződés óta. (...) A határon túl élő magyarok néha büszkén, néha csalódottan, néha örömmel, néha fájdalommal nézünk fel erre az országra és szeretjük. Ezért tisztelettel kérjük, hogy ez az ország minket a nemzeti összetartozásra való törekvéseiben a mindenkori politikai és kulturális adottságok keretei között fogadjon el, velünk együttműködjön, együtt érezzen és támogasson. Mi is csak ennyit tudunk megígérni - tette hozzá.
Az igazság szabaddá tesz benneteket - idézte a megyés püspök János evangéliumát, majd hozzátette: az igazságot meg kell ismerni, tanítani kell, elmélyíteni és továbbadni, azért, hogy ezáltal közösségi és személyes emlékezetünket meg tudjuk tisztítani. Ilyen módon kell keresni a békés együttlétet a szomszédos nemzetekkel - emelte ki Német László.
Az ünnepségen felolvasták a június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánító a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt, amelyet a parlament hétfőn fogadott el.
Az emlékülés a Szózattal, majd a nemzeti zászló és a történelmi zászlók kivonulásával zárult.
Az ünnepség után, este hat órakor a Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek celebrál misét, ezt követően ökumenikus imaórát tartanak.
Schmitt Pál május 18-án jelentette be, hogy a trianoni szerződés aláírásának kilencvenedik évfordulója alkalmából, június 4-re parlamenti emlékülés megtartását kezdeményezi.


Becsey Zsolt: egységes közösségben gondolkodó nemzetté kell válnunk
Ahhoz, hogy a Kárpát-medence fejlődni tudjon, a magyarságnak újra erős, egységes közösségben gondolkodó nemzetté kell válnia - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára pénteken Sarkadon.
Becsey Zsolt a trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulójára készült emlékmű és park átadási ünnepségén hozzátette: nem arra kell biztatnunk egymást, hogy nyugatra menjünk és elhagyjuk a Kárpát-medencét, hanem arra, hogy minél több gyermekünk legyen és ők itt maradjanak.
Az államtitkár úgy fogalmazott: nagyon erős nemzettudatra van szükség, mert "az az ország, amely devianciák által szabdalt és sújtott, amelyik feladja nemcsak az egységes kultúrnemzethez, hanem a keresztényi gyökerekhez való viszonyulást, az korcsosul, gyöngévé válik, azzal el lehet bánni".
A kettős állampolgárságról szóló törvényre utalva azt emelte ki, hogy ez a lehetőség a közösségi tudatot erősíti.
"Nem pusztán arról szól, hogy Trianon miatt egy könnyebb utazási lehetőséget adunk, hiszen az unióban ez többé-kevésbé már megvalósult. Ez a törvény, ez a lehetőség a közösséghez, az egységes magyar kultúrnemzethez való tartozásnak az ékes bizonyítéka" - mondta Becsey Zsolt. 
Az évfordulós megemlékezés keretében Sarkad testvérvárosi megállapodást kötött a székelyföldi Baróttal. Az aláírás előtt Tóth Imre polgármester (Fidesz) elmondta: ezzel a megállapodással is szimbolizálni kívánják, hogy újra egybeforr az, amit Trianonban 90 éve szétszakítottak.
A most átadott, kőből és bronzból készült, a szétszabdalt Magyarországot ábrázoló emlékmű Kiss László György, Gyulán élő érem- és szobrászművész alkotása.

Megrongálták a rákoskeresztúri Trianon-emlékművet
Megrongálták a 2007-ben emelt Trianon-emlékművet a főváros XVII. kerületében, a márványtáblát péntekre virradóra ismeretlenek vörös festékkel áthúzták - közölte a kerület önkormányzata az MTI-vel.
Riz Levente polgármester, fideszes országgyűlési képviselő az ügyben rendőrségi feljelentést tett és intézkedett arról, hogy a péntek este kezdődő önkormányzati megemlékezés kezdetére állítsák helyre az emlékművet.
Mint a közleményben olvasható, az emlékhelyet 1937. november 7-én avatták fel a rákoskeresztúri Népkertben, de a márványtáblát 1948-ban leverték, helyére 1848-as emléktáblát tettek. Az önkormányzat három évvel ezelőtt döntött arról, hogy helyreállítja az ereklyés országzászlót.
Az emlékmű márványtábláján napsugarak övezik Nagy-Magyarországot, benne az "Így volt, így lesz" felirat olvasható, a dombormű felett pedig a "Hiszek"! szó látható. A rákoskeresztúri Országzászló Budapest első, máig egyetlen, közterületen található Trianon-emlékműve.
Az Országgyűlés hétfőn a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés 90 évvel ezelőtti aláírásának a napját. Pénteken országszerte megemlékezéseket rendeznek, az országgyűlési képviselők parlamenti emlékülést tartanak, majd misén vesznek részt a Szent István-bazilikában.

Emlékművet avattak Kaposváron
Emlékművet állítottak a trianoni békeszerződés 90. évfordulóján Kaposváron; Párkányi Raab Péter szobrászművész csaknem hét méter magas obeliszkjét pénteken avatták fel a Berzsenyi parkban.
Szita Károly (Fidesz), Kaposvár polgármestere köszöntőjében azt mondta: hazánk egyik legszomorúbb évfordulója június 4. "Európában nincs még egy olyan nemzet, amelyet akkora veszteség ért volna, mint bennünket" - fogalmazott, leszögezve: "2010 tavaszától bizonyosak lehetünk abban, hogy a nemzet nemzet marad, bárhol húzták is meg az ország határait".
Emlékeztetett arra: egy évvel ezelőtt, először az országban Kaposváron szerveztek a határon túli és kaposvári fiatalok trianoni emlékműsort, amelynek a Duna Televízión keresztül az emberek a világ minden pontján részesei lehettek. Mint felidézte, akkor beszéltek először arról, hogy 2010. június 4-én trianoni emlékmű áll majd, és lám, "mától Kaposváron áll egy szobor, eget és földet összekötő jel, mely szelíden vezeti a magasba az ég felé tekintetünket".
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke hangsúlyozta: az új Országgyűlés már az első munkanapján lehetővé tette a kettős állampolgárságot mindazoknak a környező országokban élő magyaroknak és leszármazottaiknak, akik a trianoni diktátum miatt veszítették el magyar állampolgárságukat.
A kereszténydemokrata politikus úgy vélekedett: a magyar állampolgárság megadása a határainkon túl élő magyarok számára "a trianoni katasztrófán való túllépésnek a lehetősége". Mint mondta, ez teszi lehetővé azt, hogy a magyarság megmaradjon a Székelyföldön, a Felvidéken, a Délvidéken vagy Kárpátalján, s hogy ne kelljen elhagyniuk a szülőföldjüket, hogy ha közjogi ételemben is a magyar nemzethez akarnak tartozni.
"Trianon napján, a nemzeti összetartozás napján a legfontosabb (döntés), amit meghozhattunk, ami a túllépés Trianon katasztrófáján, az az, hogy a magyar nemzet, ami eddig is egy volt nyelvében, kultúrájában, történelmében, az mostantól kezdve közjogi értelemben is egyesült" - tette hozzá.
Semjén Zsolt az emléknapok, a közös megemlékezések, így a trianoni békeszerződés aláírásának napjáról való megemlékezés értelméről, jelentőségéről azt mondta: ezek azért fontosak, hogy "hitet és erőt merítsünk az őseink példájából, azt a büszkeséget, hogy érdemes ehhez a nemzethez tartozni". Közlése szerint azért is fontosak ezek a napok, hogy "levonjuk a történelmünkben rejlő tanulságokat, mert ez az, ami útravalóul szolgál nekünk a következő években, évtizedekben, évszázadokban".
Melocco Miklós szobrászművész Párkányi Raab Zsolt márványból készült alkotását méltatva a rombolás emlékművének nevezte a kettétört nemzet egyben tartását jelképező szobrot. Szavai szerint az obeliszk "kőbe zárt fájdalom, aminek a neve Trianon".
Az emlékművet megáldották az egyházak képviselői, majd a több száz résztvevő közül sokan virágokat, koszorúkat helyeztek el a szobor talapzatánál.


Versailles-ban tartott megemlékezést a Magyarok Világszövetsége
A versailles-i kastély parkjában található Nagy-Trianon palota előtt tartott nagygyűlést a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) szervezésében több magyar szervezet pénteken, a trianoni emléknapon.
A megmozdulásra - amelynek társszervezői a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Nemzeti Érzelmű Motorosok és a Trianon Társaság voltak - mintegy négyszáz magyar megemlékező érkezett Magyarország mellett a szomszédos országok magyarlakta területeiről, valamint több nyugati országból.
A békés megemlékezésen elhangzott beszédek között a tömeg azt skandálta, hogy "Vesszen Trianon!".
A magyar nemzeti és árpádsávos, valamint a Jobbik Mozgalom zászlóit lengető résztvevők a versalles-i kastély előtti parkolóban gyülekeztek, ahonnan buszok szállították az embereket a parkban található Nagy-Trianon palota elé. Többen gárda egyenruhát viseltek.
A magyar, majd a székely himnuszt eléneklését követően a sárospataki 8kor színház adott félórás zenés műsort, majd Léh Tibor, az MVSZ Kárpát-medencén kívüli régiójának alelnöke köszöntötte franciául és magyarul az egybegyűlteket. A Párizsban élő ügyvéd üdvözölte, hogy a magyar parlament a kettős állampolgárság elismerése után a trianoni békeszerződés évfordulóját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította, ami a szervezet fő célkitűzései között szerepelt.
Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke ismertette a szervezet petícióját az 1920-as trianoni és az 1947-es párizsi béke felülvizsgálatának követeléséről. Ő is üdvözölte a magyar parlament döntését, de hangsúlyozta, hogy a nemzeti összetartozás még várat magára. Hozzátette: "A 90. évfordulótól kezdve már nem az a magyar erény, hogy mindig rá gondolunk, hanem az, hogy fellázadunk és ellene cselekszünk". A tömeg erre "úgy legyennel" válaszolt.
Rácz Sándor, az MVSZ tiszteletbeli elnöke arról beszélt, hogy "kilencven évvel ezelőtt ezen a helyen világméretű hazugságot emeltek világpolitikai rangra, s azt állították, hogy lehet ideológiai alapon békét kötni". Megítélése szerint az első világháborúban a magyar királyság katonái nem vettek részt, csak a monarchia erői, ezért a világnak "igazi békét" kell Magyarországnak szolgáltatni.
Jeszenszky Sándor, a Nemzeti Érzelmű Motorosok képviseletében elmondta, hogy csütörtökön Brüsszelben jártak, ahol Morvai Krisztinának, a Jobbik európai képviselőjének segítségével - aki a versailles-i megemlékezésen is megjelent - minden uniós képviselőnek eljuttatták saját petíciójukat, amelyben az Európai Parlamenttől a "békediktátum felülvizsgálatát" kérik, valamint azt, hogy az uniós jogok és értékek alapján mentesítse Magyarországot annak következményei alól, az elcsatolt területeken biztosítsa a magyaroknak a teljes önrendelkezést és az uniós állampolgárokat megillető nemzetiségi jogokat.
Gaudi Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője MVSZ-tagként kapott szót a megemlékezésen. Szerinte "addig nem lesz béke és nyugalom Európában, amíg revízió alá nem veszik a galád és otromba trianoni szerződést".
A szervezők felolvasták Bernard le Calloc,h, a magyar-francia kulturális kapcsolatok kutatója üzentét, amelyben arról írt, hogy a franciák egy részének is ugyanúgy fáj Trianon, mint a magyaroknak, s azért küzdenek, hogy Európa igazságot szolgáltasson Magyarországon. Ismertették Henry Bogdan magyar származású francia történész véleményét is Franciaország felelősségéről a trianoni békeszerződésben.
Versailles-ban 1920. június 4-én délután négy óra harminc perckor írták alá az első világháborút lezáró békeszerződést. A pillanatra délután fél öt órakor a versailles-i székesegyház előtt harangszóval és közös imával emlékeznek az MVSZ tagjai.

Emléknyilatkozat a trianoni békeszerződés aláírásának kilencvenedik évfordulóján
Ma, a trianoni békeszerződés aláírásának kilencvenedik évfordulóján az Európai Parlament fideszes képviselőcsoportja a felvidéki és erdélyi képviselőkkel közösen, lehajtott fővel emlékezik a XX. századi történelmünket végigkísérő és máig ható nemzeti tragédiánkra. Az akkor okozott sebek gyógyítására évtizedeken keresztül esély sem mutatkozott. Kilencven év elmúltával azonban olyan időket élünk, amikor valós lehetőség mutatkozik a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítésére.
Pár napja a Magyar Országgyűlés régi adósságát rótta le, amikor a kárpát-medencei magyarok számára lehetővé tette, hogy – szülőföldjükön boldogulva – visszaszerezhessék magyar állampolgárságukat. Az Európai Unióban az újraegyesülési folyamat, ha lassan is, de évek óta tart: a schengeni övezet kiterjesztésével például az anyaországi, felvidéki, burgenlandi és muravidéki magyarok már szabadon, határok nélkül közlekedhetnek és építhetik újjá egykor szétszakított közösségeiket. Hamarosan a mintegy másfél milliós erdélyi magyarság is élvezheti e schengeni vívmányokat.
Itt, az Európai Parlamentben a magyarországi, felvidéki és erdélyi magyar képviselők már évek óta közösen képviselik nemzeti érdekeinket. Közösen dolgozunk azért, hogy mindezekben az előnyökben és jogosítványokban a délvidéki s kárpátaljai magyarok is mihamarabb részesüljenek. Közösen dolgozunk egy olyan Európai Unióért, amelyben a nemzeti közösségek anyanyelvhasználata és kisebbségi jogainak biztosítása megkérdőjelezhetetlen. S közösen emeljük fel szavunkat akkor, ha ezeket az elidegeníthetetlen jogokat – Trianon máig ható súlyos örökségeként – a szomszédos országok nacionalista politikusai csorbítani próbálják.
Hisszük, hogy a közös érdekérvényesítés lehetősége, a térség további integrációja, a határok leomlása lehetőséget nyújthatnak Trianon sebeinek kezelésében. Valljuk, hogy a környező nemzetekkel való békés együttélés és a közös gyarapodás záloga az egyének és közösségek szabadság- és kisebbségi jogainak tisztelete és érvényesítése, a szabad identitásválasztás és az anyanyelvhasználat biztosítása. A Trianon ütötte sebekre az e jogokat tiszteletben tartó és tartató Európai Unió jelentheti a gyógyírt.
Bauer Edit, Szájer József, Tőkés László

(mti-os)