Továbbra is hatalmas a sor II. Erzsébet királynő ravatala előtt, érkeznek a külföldi állam- és kormányfők

II. Erzsébet királynőt hosszas betegeskedés után, életének 97., uralkodásának 71. évében, szeptember 8-án érte a halál Balmoralban, a királyi család nyári skóciai rezidenciáján.

A királynő koporsóját szerdán ravatalozták fel a londoni parlament legősibb épületében, az 1097-ben emelt Westminster Hallban. A ravatal hétfő hajnalig látogatható, és a várakozások szerint addig legalább 400 ezren keresik fel.

A brit kormány által a YouTube videómegosztó portálon létrehozott valós idejű tájékoztató csatorna szerint a ravatalhoz vezető sor vasárnap délelőtt is a Westminster Halltól hozzávetőleg 8 kilométerre lévő kelet-londoni Southwark Parkig ért, és a sor végén állóknak jelenleg legalább 13 és fél órát kell várakozniuk, mire a ravatalozóhelyiségbe érnek.

A hétvégén voltak időszakok, amikor meghaladta a 24 órát a várakozási idő.

Az elhunyt uralkodót hétfőn a királyi család legnagyobb és legrégibb angliai rezidenciája, a London nyugati határában fekvő, csaknem ezeréves windsori kastély emlékkápolnájában helyezik végső nyugalomra.

A hétfői windsori temetés előtt a ravatalozóhelyiség, vagyis a Westminster Hall közvetlen közelében emelkedő Westminster-apátságban, az angol-brit monarchia ősi londoni koronázó templomában lesz a búcsúszertartás kétezer meghívott vendég, köztük külföldi állam- és kormányfők jelenlétében. Több európai monarchia uralkodói is részt vesznek a szertartáson.

Vasárnap megérkezett Londonba Joe Biden amerikai elnök és felesége. Ő az egyetlen a külföldi vezetők közül, aki a királynő búcsúztatási szertartásainak helyszíneire saját hivatali járművével és saját biztonsági kíséretével utazik, a többi állam- és kormányfő a brit hatóságok által szervezett módokon – jórészt különbuszokkal – közlekedik majd.

Jelen vannak a jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség országainak vezetői is, köztük Justin Trudeau kanadai, Anthony Albanese ausztrál és Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök.

Ezeknek az országoknak tizenkét más nemzetközösségi országgal együtt jelenleg is a mindenkori brit uralkodó – II. Erzsébet királynő halála óta utódja, III. Károly király – az alkotmányosan elismert államfője.

Meghívót kapott a hétfői búcsúszertartásra Hszi Csin-ping kínai elnök is, ám Hszi vasárnapig nem érkezett meg Londonba, és egybehangzó brit médiaértesülések szerint a brit kormány nem is számít megjelenésére.

London és Peking között hosszabb ideje feszült a viszony, miután brit részről rendszeresen bírálják Kínát az emberi jogok helyzete miatt.

II. Erzsébet királynőtől katonai tiszteletadással kísért állami temetés keretében vesznek végső búcsút hétfőn, és a brit diplomáciai protokoll elvileg előírja, hogy a brit kormány az ilyen kiemelt búcsúszertartásokra az összes olyan ország vezetőit meghívja, amelyekkel Londonnak diplomáciai kapcsolatai vannak.

A királynő temetésére ugyanakkor az ukrajnai háború és az orosz invázió nyomán elrendelt szankciók miatt nem küldtek meghívót Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnöknek.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a BBC brit közszolgálati médiatársaság által vasárnap idézett nyilatkozatában mélységesen erkölcstelen döntésnek minősítette, hogy Nagy-Britannia nem hívta meg Putyint a királynő búcsúztatására. Zaharova kijelentette: a Nagy-Britanniát ért nemzeti tragédia világszerte milliókat érintett meg, ám a brit kormány ezt a tragédiát is geopolitikai célokra próbálja felhasználni.

A királynő halála után Putyin hivatalos nyilatkozatban fejezte ki részvétét a brit kormánynak és a néhai uralkodó családjának, köztük III. Károly királynak.

A brit kormányzati protokoll alapján állami temetés csak kivételes jelentőségű és tekintélyű állami vezetőknek jár, így az ilyen jellegű búcsúszertartás rendkívül ritka.

Legutóbb Sir Winston Churchill volt brit miniszterelnököt búcsúztatták állami temetésen 1965-ben. Előtte II. Erzsébet királynő édesapjától, VI. György királytól vettek búcsút állami temetéssel 1952 februárjában.