Tovább szigorítana az EP

Brüsszel. Az unió környezetvédelmi miniszterei múlt heti luxemburgi ülésükön jóváhagyták a 27 tagország felszíni vizei minőségének javítására szolgáló irányelvtervezetet. A miniszterek is a brüsszeli bizottság által korábban megállapított határértékeket jelölték ki a növényvédőszerek, a nehézfémek és más vegyi anyagok előfordulására a folyókban, tavakban. E határértékek elérésére az eredeti terveknek megfelelően a 2015-ös időpontot szabták meg a tagországok számára.

A 2000-ben hatályba lépett vízügyi keretirányelv után további, speciális irányelveket fogadott el az unió, ez a harmadik a sorban. A felszín alatti vizekkel, illetve a fürdővizekkel foglalkozó jogszabályról már korábban döntött. Az EB a környezetminőségi előírásokban 41, a felszíni vizekben nagy valószínűséggel megtalálható szennyező anyagot határozott meg, köztük például rovarirtószereket és nehézfémeket. Ezek az anyagok veszélyeztetik az ökoszisztéma fenntarthatóságát és – a táplálékláncba kerülve – az emberi egészséget is. A jogszabályt még jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek is, ez azonban nem ígérkezik könnyűnek, mert a képviselők néhány héttel ezelőtt egy szavazás során már jelezték, hogy szigorúbb irányelvet képzelnek el. A parlament egyebek között 28 további vegyi anyaggal bővítené a javasolt „elsőbbségi veszélyes anyagok” listáját.

A jogszabály külön rendelkezik arról, hogy a határon átnyúló vizek esetében a többi érintett tagállam hozzájárulása is kell az „értéktúllépésre kijelölt átmeneti terület” kialakításához.

Politikai megállapodásra jutottak a miniszterek a hulladék keretirányelvről is, amely egyebek között nemzeti hulladékkezelési programokat és azok mérhető ellenőrzését írja elő. A jogszabály többlépcsős rendet határoz meg a hulladékkezelésre: mindenekelőtt takarékosan kell bánni az alapanyagokkal, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen; a mégis létrejött szemetet lehetőleg újra kell hasznosítani vagy elégetésével energiához kell jutni. Az utolsó és legkevésbé ajánlott lehetőség a biztonságos lerakás.

Döntöttek a miniszterek arról is, hogy 2011. júliusától tilos a higany exportálása az EU-ból, és majd megállapítják azokat a feltételeket is, melyek mellett a higanyt tárolni szabad. Az EU ezzel a lépéssel a higanyszállítás világméretű csökkenését is szeretné elérni. De ez a téma is visszakerül az EP elé, amely nemrégen jelezte, hogy már 2010 decemberétől helyesnek tartaná érvényesíteni a tilalmat. A parlament az import 2010. július 1-jétől kezdődő betiltására is javaslatot tett – ez egyelőre nem szerepel a hivatalos tervezetben.

A felhalmozódott higany származhat bizonyos hulladékok, mint például a használt elemek vagy egyes világító testek újrahasznosításából, a természetes gázok tisztításából vagy a színesfémek ipari feldolgozásából. Ez az elem különösen veszélyes az emberre, ráadásul úgynevezett bioakkumulatív anyag, azaz felhalmozódik a táplálékláncban, hoszszan tartó veszélyt jelentve a környezetre. Használata visszaszorulóban van az EU-ban és világszerte is. A globális kereslet mintegy 3400 tonna évente, az unié 2005-ben 440 tonna volt. Világszerte a legfőbb felhasználók a kis volumenű aranybányák és a klóralkáli ipar.

Egyébként a higannyal kapcsolatos döntés háttere, hogy jelenleg az EU a higany egyik jelentős exportőre, kiemelkedően Spanyolország, illetve állami vállalata, a Mayasa. A világ legnagyobb higanybányája, Almadén Spanyolországban található, bár 2003-ban ott is felfüggesztették az aktív művelést. (MTI, ú)