Törökország: rendkívüli állapot és folytatódó tisztogatások

Erdogan a török nemzetbiztonsági kabinet ülését követően jelentette be Ankarából élőben sugárzott beszédében, hogy a rendkívüli intézkedés célja "gyors és hatékony lépéseket tenni a demokráciát, a jogállamiságot és az emberek szabadságjogait fenyegető tényezők felszámolására".    A meghiúsított katonai puccskísérletet követően nagyszabású tisztogatás vette kezdetét a török hadseregben, igazságszolgáltatásban és oktatásban. Öt nap alatt több tízezer embert vettek őrizetbe vagy távolítottak el tisztségéből az államcsínnyel összefüggésben.    A török kormány és maga az elnök szerint is az államcsínykísérlet hátterében Fethullah Gülen, az Egyesült Államokban élő hitszónok és az általa kiépített "árnyékkormány" áll.     Erdogan, utalva a Gülenhez hű katonákra, hangsúlyozta: "főparancsnokként magam is teszek róla, hogy megtisztítsuk a fegyveres erőket az összes vírustól".    A rendkívüli állapot lehetővé teszi az elnöknek a rendeleti úton történő kormányzást, és korlátozhatják az állampolgárok alapvető szabadságjogait. Elrendelését a török alkotmány - amelyet a török kormány népszavazás útján akar módosítani - 120-as cikkelye szabályozza, és kiköti, hogy kiterjedt erőszakos cselekmények, a demokratikus rend szétzilálása vagy a közrend szétesése esetén lehet elrendelni az intézkedést, amelynek keretében kijárási, járműforgalmi tilalmat lehet életbe léptetni, be lehet tiltani a gyűléseket és demonstrációkat, a biztonsági erők járműveket és ingatlanokat kutathatnak át és foglalhatnak le, valamint ellenőrizhetik a szárazföldi, a légi és a vízi közlekedést. A hatóságok továbbá korlátozhatnak vagy betilthatnak média- és sajtótermékeket az intézkedés idején.     A rendkívüli állapotot a hivatalos közlönyben kell bejelenteni, majd a parlament elé terjesztik. A törvényhozásnak áll jogában ugyanis az intézkedés idejéről, feloldásáról és meghosszabbításáról dönteni. A rendkívül állapot a parlament jóváhagyása után lép életbe.     A török nemzetbiztonsági kabinet szerdai ülését első ízben elnökölte Erdogan a puccskísérlet óta. Az ülést követően azt hangoztatta, hogy "nem kötünk alkut, ha a demokráciáról van szó", ugyanakkor nyugalomra intette a török népet, mondván, hogy a megették a szükséges lépéseket, köztük a gazdaságot érintőket is. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy Törökországnak a Standard & Poor's hitelminősítő általi leminősítése nem tükrözi a török gazdaság valós helyzetét. Hozzátette, a török piacon nincsenek likviditási problémák, a központi bank határozottan kezeli a helyzetet és Törökország tartja magát a költségvetési fegyelemhez.     Rendkívüli állapotot az egyes tartományokra külön is el lehet rendelni Törökországban, a délkeleti, főként kurdok lakta Diyarbakirban és Sirnakban 1987-ben léptettek életbe rendkívüli állapotot, amelyet csak fokozatosan oldottak fel 2002-re.     Erdogan a korábban az al-Dzsazíra pánarab hírtelevíziónak adott interjújában úgy fogalmazott: más országok is köze lehetett a puccskísérlethez. Elmondta azt is, hogy az államcsínykísérletről először a sógorától hallott, elsőre nem is hitte el.     A török államfő elismerte, hogy a hírszerzés hiányosságai miatt valósulhatott meg a puccskísérlet. Beszélt arról is, hogy a nagyszabású tisztogatások a törvényesség keretein belül történnek.     Az államcsíny résztvevőire kitérve kifejtette: lehet, hogy a puccskísérletnek még nincs vége, előfordulhat, hogy az összeesküvők még terveznek valamit. Megjegyezte azt is, hogy az diplomáciai viszályt kiváltó incidens, az orosz vadászgép lelövése is összefüggésben lehet a Gülen szervezte puccsal, ugyanis az orosz gépet lelövő két török pilótának is köze lehetett a hitszónok vezette mozgalomhoz. A török hatóságok korábban őrizetbe vették a két pilótát.     Erdogan emellett kijelentette: amennyiben a parlament megszavazná, ő jóváhagyná a halálbüntetés újbóli bevezetését Törökországban.  Erdogan szorosabb kapcsolatot akar Washingtonnal A török elnök kijelentette egy szerdai interjúban, hogy nem akarja összekapcsolni az Incirlikben lévő légitámaszpont használatának engedélyezését azzal, hogy az Egyesült Államok adja ki az ott élő Fethullah Gülen hitszónokot, akit a puccskísérlet értelmi szerzőjének tart. Békülékeny hangot megütve azt mondta az al-Dzsazíra arab hírtelevíziónak, hogy "Törökország és az Egyesült Államok kapcsolatai az érdekeken alapulnak, nem az érzelmeken."     "Stratégiai partnerek vagyunk" - tette hozzá.    A hatalomátvételi kísérlet után Törökországban a vezetés körében is voltak olyan hangok, amelyek szerint Washington valamilyen módon belekeveredett az ügybe.    Gülen kiadatása kérdésében az amerikai kormányzat közölte: szilárd bizonyítékokat szeretne látni, mielőtt dönt. Szolidaritását fejezte ki a török egyetemi oktatókkal a Cseh Rektori Konferencia Szolidaritását fejezte ki és támogatásáról biztosította szerdán a török egyetemi oktatókat a Cseh Rektori Konferencia (ČKR), miután a török hatóságok ideiglenes jelleggel, további értesítésig megtiltották a török egyetemi oktatók külföldre utazását. A ČKR sajtóközleményben ítélte el a török kollégáikat érő üldöztetést, és nehezményezte, hogy a Törökországban kialakult helyzet veszélyezteti az akadémiai szabadságot és a felsőoktatási intézmények autonómiáját.    Pavel Belobradek cseh miniszterelnök-helyettes a Facebook-oldalán azt írta, kapcsolatba lép cseh egyetemekkel, hogy megtudakolja, van-e lehetőségük állásokat felkínálni török egyetemi oktatóknak. E lehetőséggel élve Csehország szert tehetne több szakértőre, például a közel-keleti tanulmányok vagy más kutatási ágak terén - tette hozzá a cseh kereszténydemokrata politikus.    A török felsőoktatási tanács azzal indokolta szerdán az egyetemi oktatók utazási tilalmát, hogy meg akarják akadályozni a múlt pénteki katonai puccskísérlet résztvevőinek esetleges távozását az országból.    Előzőleg kedden a testület bejelentette, hogy 1577 egyetemi dékánt menesztett. Az Isztambuli Egyetem 95 tanárt bocsátott el. A török oktatási tárca pedig bevonta 21 ezer, magánintézményeknél dolgozó tanár engedélyét. A török oktatási tárca egyik illetékese szerdán arról is tájékoztatott, hogy a minisztérium 626 oktatási intézmény bezárását is elrendelte a szombat hajnalban meghiúsított puccskísérlettel összefüggésben. Többségük magániskola volt.    Ankara az Egyesült Államokban, önkéntes száműzetésben élő Fethullah Gülen hitszónokot teszi felelőssé a péntek éjszakai puccskísérletért. Gülen magánkézben lévő oktatási intézmények hálózatát hozta létre Törökországban. Merkel: a puccskísérlet ügye nem érinti az EU-Törökország menekültügyi megállapodást A törökországi puccskísérlet ügye nem érinti a menekültválság közös kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodás végrehajtását - mondta Angela Merkel német kancellár szerdán Berlinben.  A kancellár Theresa May brit kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva kiemelte, hogy a német kormány "mély aggodalommal" és "erős kritikával" követi a katonai államcsínykísérlet bukásával megindult törökországi folyamatokat, és a bírálatokat személyesen is elmondta Recep Tayyip Erdogan török elnöknek.    Azonban a menekültügyi megállapodás azokon a biztosítékokon alapul, amelyeket Törökország adott az EU-nak a Görögországból Törökországba visszaküldött menedékkérők helyzetével kapcsolatban, az  EU pedig egy "fontos partnerrel", az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) "nagyon intenzíven megfigyeli", hogy miként érvényesülnek ezek a biztosítékok, és "eddig semmi jele nincs annak, hogy a török fél nem teljesítené vállalásait" - mondta Angela Merkel.    Továbbá a megállapodás végrehajtása mindkét fél érdeke, hiszen Törökországnak is fontos az illegális migráció felszámolása az Égei-tengeren, ami pillanatnyilag nagyon jól alakul, és azt is tartalmazza, hogy uniós tagországok átvesznek Törökországtól menekülteket - fejtette ki a német kancellár, rámutatva, hogy legális menekültkontingesek önkéntes alapú befogadásáról van szó.     Előzőleg a kancellár szóvivője, Steffen Seibert berlini tájékoztatóján élesen bírálta a puccskísérlet utáni tisztogatásokat. Mint mondta, az ankarai vezetés szinte naponta tesz lépéseket, amelyek nem felelnek meg a jogállami eljárással szemben támasztott követelményeknek és aránytalanok. Folytatódnak a tisztogatások Törökországban folytatódnatk a múlt pénteki puccskísérletet követően kezdődött tisztogatások: szerdán az oktatási minisztérium további mintegy 6 500 munkatársát, 262 katonai ügyészt és bírát, valamint 900 ankarai rendőrtisztet függesztettek fel állásából, további kilencvenkilenc tábornokot hivatalosan is vád alá helyeztek. Az egyetemi oktatóknak ideiglenes jelleggel, további értesítésig megtiltották, hogy külföldre utazzanak. Egy nappal korábban az oktatási minisztérium 15 200 dolgozója kapott hasonló értesítést, és a minisztérium bevonta magánintézményeknél alkalmazott 21 ezer tanár engedélyét is.    A török felsőoktatási tanács az egyetemi oktatókat érintő lépését azzal indokolta, hogy megakadályozzák a puccsisták esetleges távozását az országból. A nyilatkozó - részletek ismertetése nélkül - azt mondta, hogy egyes előadók vélhetően kapcsolatban álltak a hadseregen belüli puccsista csoportokkal.    A hatalomátvételi kísérletet követően mintegy 60 000 katonát, rendőrt, bírát, köztisztviselőt és tanárt függesztettek fel, vettek őrizetbe vagy kezdtek ellenük hatósági vizsgálatot.    A letartóztatott bírák között van az alkotmánybíróság két tagja is - jelentette szerdán az NTV magánkézben lévő török tévétársaság.    A török kormány az Egyesült Államokban, önkéntes száműzetésben élő Fethullah Gülen hitszónokot teszi felelőssé a péntek éjszakai puccskísérletért. Ő azonban tagadja, hogy köze lenne a történtekhez.    Az oktatási tárca egyik illetékese arról is tájékoztatott, hogy a minisztérium 626 oktatási intézmény bezárását is elrendelte a szombat hajnalban meghiúsított puccskísérlettel összefüggésben. Többségük magániskola volt. Gülen magánkézben lévő oktatási intézmények hálózatát hozta létre Törökországban.    A török fővárosban, Ankarában amiatt függesztették fel állásukból a rendőrtiszteket, mert a hatóságok szerint kapcsolatban álltak a hitszónokkal.    Ezen felül - mint két török tisztségviselő közölte - az ország mintegy háromszázhatvan tábornokából hivatalosan is vád alá helyeztek kilencvenkilencet, mert a gyanú szerint részt vettek a hatalomátvételi kísérletben. További tizennégy tábornokot változatlanul őrizetben tartanak a hatóságok.    Röviddel a török nemzetbiztonsági kabinet szerdai ülését követően - amelynek tagjai a puccskísérletet követő biztonsági intézkedésekről tanácskoznak - Mustafa Sentop, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) egyik képviselője és egyben a török parlament alkotmányügyi bizottságának vezetője azt mondta, Törökország alkotmánya lehetővé teszi a rendkívüli állapot kihirdetését, de ha ez bekövetkezik, valószínűleg nem érinti hátrányosan a lakosságot. Az ülést az elnök vezette, aki a puccskísérlet után most tért vissza előszöt a fővárosba.    Korábban olyan értesülések láttak napvilágot, hogy a török nemzetbiztonsági kabinet a nap folyamán fontos döntéseket jelent be a puccskísérletet követő kormányzati intézkedések kapcsán. Ez estig nem történt meg.     A német és a holland külügyminiszter Washingtonban kijelentette: súlyos aggodalmaik vannak a törökországi letartóztatások mértéke miatt.    Az Egyesült Államok elítéli a Törökországban végrehajtott puccskísérletet, és támogatja Recep Tayyip Erdogan török elnök kormányának lépéseit hatalma megszilárdítására, amelyre a kiterjedt tisztogatások is utalnak - mondta szerdán John Kerry amerikai külügyminiszter.    Kerry úgy nyilatkozott, az amerikai külügyminisztérium munkatársai nem vették fel a kapcsolatot az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen hitszónokkal, akit Erdogan és kormánya azzal vádol, hogy ő és az általa Törökországban kiépített "párhuzamos államszervezet" tehető felelőssé a puccskísérletért. Kerry szerint ez "nem volna helyénvaló".    A török kormány korábban négy dossziényi anyagot küldött Washingtonba Gülenről. Az amerikai kormányzat szerint azonban egyelőre nem világos, hogy szerepel-e a dokumentumok között hivatalos kiadatási kérelem.    Ezt megelőzően a hitszónok Törökország számára történő kiadásának elutasítását kérte kedden az amerikai hatóságoktól.     Török harci repülők indultak szerdán a török parti őrség két, eltűnt hajójának a felkutatására. Katonai források azt közölték, olyan beszámolók láttak napvilágot, miszerint a vízi járművek már görög vizeken hajóznak, ezen jelentések ellenőrzésére indították útnak az F-16-osokat. A Dogan török hírügynökség úgy tudja, a hajók Görögország felségvizei felé igyekeznek az Égei-tengeren.    Törökország a puccskísérlet óta először hajtott végre légicsapásokat a terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) észak-iraki hadállásai ellen - közölte az Anadolu török állami hírügynökség. A betiltott szervezet elleni kedd esti támadásban "20 terroristát semlegesítettek" - írta az Anadolu.