Tokió szerint a hirosimai és nagaszaki atomtámadás emberiességi elveket sértett

Kisida közölte, hogy az atomtámadások sok emberéletet követeltek, és rendkívül sajnálatos humanitárius helyzetet idéztek elő. "A japán kormány mindig is azt az álláspontot képviselte, hogy az atomtámadások nem egyeztethetők össze a nemzetközi jog filozófiai alapjait képező emberiességi elvekkel" - fogalmazott Kisida.

A Kyodo hírügynökség közben arról írt, az amerikai művészeti és tudományos élet hetven jeles képviselője levélben szólította fel Obamát, hogy hirosimai látogatása alatt mindenképpen találkozzon az atomtámadások túlélőivel, és vizsgálja felül a bocsánatkérés elutasításáról szóló döntését. Ugyancsak felszólítják arra, hogy mondjon le az amerikai atomfegyverek korszerűsítésére vonatkozó terveiről, és tegye intenzívebbé az atomleszerelésről folytatott tárgyalásokat Oroszországgal.
    
"Az atomtámadás áldozatainak hozzátartozóival találkozva nemcsak szenvedéseikről szerezhet tudomást (Obama), hanem az atomfegyverek felszámolását célzó hajthatatlan szándékukról is" - áll a levélben, amelyet mások mellett Oliver Stone háromszoros Oscar-díjas filmrendező és Noam Chomsky, baloldali nézeteiről ismert filozófus és nyelvészprofesszor is aláírt.
    
Barack Obama pénteken keresi fel Hirosimát. A 2009-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett elnök többször jelezte, hogy nem fog bocsánatot kérni országa nevében az atombomba bevetéséért. Azt egyelőre nem tudni, hogy találkozik-e a túlélőkkel.
    
Obama lesz az első amerikai elnök, aki hivatali ideje alatt keresi fel azt a helyet, ahol az Egyesült Államok először vetette be az atombombát a második világháború végnapjaiban, 1945. augusztus 6-án. A helyszínen rövid beszédet tartó Obamát Abe Sindzó japán kormányfő kíséri majd.
    
A Hirosimára ledobott atombomba több ezer ember életét oltotta ki azonnal, mintegy 140 ezren pedig még ugyanabban az évben meghaltak a sugárzás következtében. Az amerikai hadsereg augusztus 9-én Nagaszaki ellen is bevetette a végzetes fegyvert. Japán hat nappal később megadta magát. Az amerikaiak többsége szerint az atombomba bevetése szükséges volt a világháború mielőbbi befejezéséhez, míg a történészek többsége és a japán nép megalapozatlannak tartja ezt a lépést.