Tőkés: az autonómiáért munkálkodó magyar erőknek össze kell fogniuk

Az európai parlamenti képviselő a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által szervezett gyűlésen a nemzeti összefogást a sport, elsősorban a labdarúgás terepéhez hasonlította, hangoztatva, hogy a "nemzeti tizenegybe" be kell venni minden, az autonómiáért őszintén küzdeni tudó és akaró erőt. Ebben az erőfeszítésben nagy reményeket fűzött a Fidesz szerinte küszöbönálló magyarországi győzelméhez.
    Ezzel kapcsolatosan a református püspök a gyűlés után az MTI-nek külön is elmondta: a Fidesz szerinte eddig is támogatásban részesítette az erdélyi magyar összefogást, amelynek azonban még ki kell teljesednie.
    Nagyon sokat jelenthet a Fidesz kormányra kerülése - mondta, úgy vélekedve, hogy e párt részéről eddig is meghatározó volt az erkölcsi, politikai és nemzeti támogatás, de kormányra kerülése esetén hatványozottan megnövekszik a szerepe. "Olyan szövetségesre tehetünk szert, aki az egész Kárpát-medencei nemzetpolitika szempontjából új fejezetet nyit, és a politikai rendszerváltozást kiteljesíti a nemzetpolitikai rendszerváltozás irányában" - hangoztatta az EMNT elnöke.
    Addig is azonban nagy a veszélye annak, hogy szétforgácsolódik az erdélyi nemzeti oldal - folytatta a püspök, aki szerint jelen pillanatban nagyobb az ellentét az erdélyi "nemzeti polgári táboron" belül, mint a nemzeti tábor és az RMDSZ között, legalábbis külsőségeiben és intenzitásában. "Nem engedhetjük meg magunknak azt a fényűzést, hogy vagy a turáni átok, vagy a "divide et impera" (oszd meg és uralkodj) elve alapján a külső megosztó hatalmi politika hatására leterítsük egymást" - szögezte le a püspök. A gyűlésen elhangzott felszólalásában ezt úgy fogalmazta meg: ne vert hadakat találjanak a szövetségesek, mire megérkeznek majd Erdélybe.
    Tőkés szerint az véget vetne az eddig kialakított összefogásnak, ha a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) újra kormányra kerülne, márpedig - mint hozzáfűzte - a szövetség már kacérkodik ezzel a gondolattal.
    A gyűlésen Szász Jenő, az MPP elnöke megállapította: meg kell változtatni Románia alkotmányát, oly módon, hogy minden egyes történelmi régióban érvényesüljön a szubszidiaritás elve. Szerinte Székelyföldön a területi autonómia biztosítja csak lakosságának hosszú távú megmaradását. Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint nem mindegy, hogy Romániában milyen típusú közigazgatási reform megy majd végbe: olyan, amely közelít az áhított célhoz, a területi autonómiához, vagy olyan, amely eltávolít tőle.
    A nagygyűlés résztvevői a közigazgatási reformról szóló állásfoglalásukban leszögezik, hogy ennek az átszervezésnek a helyi közösségek akaratára kell épülnie, Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben. Hangsúlyozzák, hogy Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását. Elhatározták, hogy népszavazásokat írnak ki Székelyföld településein a közigazgatási határok megváltoztatására vonatkozóan, lehetővé téve ezáltal, hogy Székelyföldet különálló, autonóm közigazgatási egységként törvény által létre lehessen hozni. Határozatot hoztak Székelyföld jelképeiről is, valamint nyolc széki önkormányzati társulás létrehozásáról (a székek a történelmi hagyományú, régi székely közigazgatási egységek).