Több millióan éheznek a Közel-Keleten dúló háborúk miatt

A helyzetet tovább súlyosbítja az ostromzár alá vett települések sora. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár Bassár el-Aszad szíriai elnököt és az országában harcoló kormányellenes felkelőket is azzal vádolta, hogy a konfliktus során fegyverként használják a városok kiéheztetését és ezzel háborús bűnoket követnek el.

Az ENSZ úgy becsülte, hogy a véres polgárháború által sújtott Szíriában több mint négyszázezren próbálnak túlélni ostromlott településeken, amelyeknek több mint a fele az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet ellenőrzése alatt áll. Az ENSZ munkatársainak 2014-ben az ostromlott térségek öt százalékába sikerült élelmiszert szállítania, mára azonban ez a szám kevesebb mint egy százalék alá csökkent.

Ezen felül a világszervezet és a segélyszervezetek finanszírozási problémákkal küzdenek, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai ellenére, amelyek a segélyeknek a frontvonalakon történő átengedéséről szólnak, a segélymunkások egyre nehezebben tudják célba juttatni a szállítmányaikat. 

2015-ben a ENSZ élelmezési segélyszervezete, a Világélelmezési Program (WFP) a Szírián belül szükséget szenvedő családok számára kiosztott fejadagok huszonöt százalékos csökkentésére kényszerült. A szervezet becslései szerint hetente 25 millió dollárt kellene adományokból összegyűjtenie ahhoz, hogy egyedül a szíriai konfliktus által érintettek alapvető szükségleteit ki lehessen elégíteni.

A Szíria észak-keleti részén fekvő, 40 ezres Madáját hónapok óta ostromolják a szíriai kormányerők, de az utóbbi hetekben került a figyelem középpontjába, miután szívbemarkoló fotók kezdtek el terjedni az interneten az éhezés miatt beesett arcú, kórosan soványra fogyott gyerekekről. Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű szervezet adatai szerint tavaly szeptember óta legalább huszonnyolcan haltak éhen Madájában.

Az északi Idlíb tartományban fekvő, összesen mintegy 20 ezer, többségében síita lakót számláló Fúa és Kefraja kisvárosokat több mint egy éve a szíriai felkelőcsoportok tartják ostromzár alatt. A falvakból nemrég kimenekített szíriai kormánykatonák elkeserítő körülményekről számoltak be: elmondásuk szerint néhányan kénytelenek füvet enni, hogy életben maradjanak, a gyógyszerhiány miatt pedig nem ritkák az altatás nélküli műtétek.

A Kelet-Szíriában lévő Deir ez-Zór kormányerők által ellenőrzött részein, amelyet az Iszlám Állam harcosai tartanak ostrom alatt, mintegy kétszázezren élnek. Az ENSZ becslései szerint a kerületekben többnyire nők és gyermekek laknak, akiknek a körülményei egyre romlanak, mivel az ostromzár miatt még a humanitárius segélyszállítmányokat sem engedik át a szélsőségesek. Miközben a kormányzati készletekből továbbra is biztosított a kenyérellátás, gyógyszerekből és más alapvető élelmiszerekből rendkívüli hiány van. A lakosok például egy héten egyszer jutnak folyó vízhez, akkor is csupán néhány órára. Ellenzéki aktivisták arról számoltak be, hogy huszonheten haltak éhen.

Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF arra is figyelmeztet, hogy a rosszul tápláltság a szomszédos országokban oltalmat kereső menekülteket is fenyegeti, kiváltképp a gyerekeket.

Az ugyancsak polgárháború sújtotta Jemenben szintén drámaian romlott a lakosság helyzete, főként azután, hogy tavaly március óta a síita húszi lázadókkal harcoló Abed Rabbó Manszúr Hádi elnök csapatait a szaúdiak vezette katonai szövetség légicsapásokkal segíti. A koalíció hajói blokád alatt tartják a jemeni kikötőket, miközben a húszik több térséget is ostrom alatt tartanak, például a dél-jemeni Taizz városát.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) múlt csütörtökön közölte, a jemeni lakosság több mint fele, mintegy 14,4 millió jemeni nem jut elegendő élelmiszerhez, és ez az előző nyolc hónaphoz képest 12 százalékos növekedést jelent. December végén a WFP úgy nyilatkozott, hogy 7,8 millió jemeni az alultápláltság életveszélyes szintjére került. A WFP beszámolója szerint a 250 ezres lakosú Taizz városában hetek óta éheznek az emberek. Jamie McGoldrick, az ENSZ humanitárius koordinátora nemrég úgy nyilatkozott, hogy a városban az alapvető szolgáltatások is hiányoznak, például alig lehet vízhez vagy üzemanyaghoz jutni. 

A világszervezet szerint az ország 22 tartományából tízben "súlyos élelmezési problémák" vannak, és az ENSZ ötfokozatú élelmezés-biztonsági skáláján ennél már csak az "éhínség" súlyosabb. Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) január 13-án készült beszámolója szerint Jemenben hárommillió öt év alatti gyereknek lenne szüksége olyan orvosi ellátásra, amely megelőzi vagy enyhíti az alultápláltságot.

Irakban az országban dúló erőszak miatt több tízezren kényszerültek arra, hogy elhagyják otthonaikat, és a lakosság állandó cserélődése az egyes területeken több millió ember számára nehezítette meg az élelmiszerhez, gyógyszerhez vagy ivóvízhez jutást. A közel-keleti országban mintegy 8,2 millióan szorulnak humanitárius segítségre.

Marwa Awad, a WFP iraki szóvivője azt mondta, sokan elveszítették az állásukat, és a mindennapok részévé vált, hogy az emberek nem tudnak miből élelmiszert venni. Awad arról számolt be, hogy Anbár, Ninive és Szaláheddín tartományokban az élelmiszer ára a múlt hónapban 38 százalékkal emelkedett. Anbár tartomány központjában, Ramádiban, amelyet decemberben szabadítottak fel a kormányerők az IÁ ellenőrzése alól, a túlélő családok, akiket a szélsőségesek emberi pajzsként használtak a harcokban, azt mondták, hogy napokig kizárólag rizsen és liszten éltek.