<p>Több ezer vállalkozást államosítottak a krími hatóságok a fekete-tengeri félsziget Oroszország általi annektálása óta eltelt nyolc hónapban - értesült az AP amerikai hírügynökség.</p>
Több ezer vállalkozást államosítottak a krími hatóságok
Jalta |
Egy októberi napon tucatnyi álarcos fegyveres érkezett a Yalta Film Studios nevű filmstúdió épületéhez. "Földre kényszerítették az alkalmazottakat, lezárták a termeket és leállították a stúdió működését" - mondta Szergej Arsinov, a vállalat tulajdonosa. A stúdió azonban mindössze egyike azon cégek ezreinek, amelyeket a félsziget Oroszország általi annektálása óta eltelt nyolc hónapban államosítottak. A Krím jelenlegi oroszbarát vezetői szerint az általuk nemzeti tulajdonba vételnek nevezett akciók elengedhetetlenek az ukrán politikusok és oligarchák által évtizedeken keresztül folytatott "nagybani fosztogatás" visszafordítására. Az AP újságírói kiderítették, hogy a hatóságok számos esetben erőszakkal távolították el a jogos tulajdonost a vállalkozásának otthont adó épületből, több ingatlant jogi indoklás nélkül vagy kétes vádak alapján államosítottak, másoknak pedig nem fizették ki az őket az orosz alkotmány értelmében megillető kárpótlást. A beszámoló szerint célzottan fosztották meg tulajdonaitól a krími tatár kisebbség vezetőit és a Kijev-párti ortodox egyházat. Az ukrán belügyminisztérium becslése szerint nagyjából négyezer vállalkozásnak és szervezetnek sajátították ki a tulajdonát a Krím félsziget márciusi bekebelezése óta. Az esetek egy részében nyilvános eljárás keretében történt az állami tulajdonba vétel, sokszor viszont előzetes figyelmeztetés nélkül fegyveresek foglalták el a kérdéses ingatlanokat, gyakran nem létező vagy nyilvánosságra nem hozott rendeletekre hivatkozva. Szerhij Akszjonov, a terület októberben megválasztott elnöke hangsúlyozta, hogy az augusztus 8-án elfogadott államosítási törvény mindössze a korábbi vezetés bűneit hivatott helyrehozni. A politikus szerint Ukrajnában korábban számos állami tulajdonban lévő ingatlant mélyen áron alul adtak el az ország szorongatott anyagi helyzete miatt, vagy pusztán azért, hogy a vezetők üzleti körének kedvezzenek. "Az elmúlt tíz évben az állami tulajdon nagy részét ellopták. A vállalatokat csalással privatizálták, az állam pedig semennyi pénzt nem kapott értük" - jelentette ki Akszjonov. Az új rend vesztesei között sok az ukrán mágnás és Kijev-párti politikus, akiket megfosztottak a vagyonuk egy jelentős részétől. A krími államosítások legnagyobb vesztese Ihor Kolomojszkij, az ország legnagyobb pénzintézeteként számon tartott Privatbank társtulajdonosa. Az Ukrajna negyedik leggazdagabb emberének számító ukrán üzletembert hatvanöt ingatlanától fosztották meg, a Privatbank összes krími fiókját kisajátították. Andrij Sencsenko, a Haza (Batykivscsina) párt krími vezetője több tízmillió dollárra becsülte saját veszteségét. "Megpróbáltak befolyásolni, mi több, világosan közölték, hogy változtatnom kell a Krím megszállásával kapcsolatos kijelentéseimen. Erre határozottan nemet mondtam" - mondta a politikus. Az orosz beavatkozást hevesen ellenző tatár kisebbség vezetőit kitették az általuk bérelt szimferopoli épületből. A kijevi kormányt támogató ukrán ortodox egyháznak a korábban meglévő tizennyolcból tizenegy plébániáját bezárták, és a krími hatóságok sokszorosára tervezik emelni az egyház által székesegyház használt épület bérleti díját. A "nemzeti tulajdonba vétel" vesztesei gyakran semmilyen kárpótlásban nem részesülnek. Az államosított cégek volt tulajdonosai elmondták, hogy sem a bíróságok, sem pedig a moszkvai orosz hatóságok nem foglalkoznak érdemben az ügyükkel. Akszjonov elnök tagadta, hogy a kisajátítás akár egyetlen törvényesen működő vállalatot is érintett volna. A Yalta Film Studiosnál azonban másképp emlékeznek a történtekre. Bár a vállalat vezetőinek végül sikerült elérniük a fegyveresek távozását, a stúdiót azóta sem tudták orosz cégként regisztráltatni. Hivatalos bejegyzés híján pedig január 1-je után nem működhetnek tovább törvényesen. A vállalat tulajdonosai 2004 óta 16 millió dollárt fektettek a stúdióba, a hatóságok azonban ennek ellenére mindössze egymillió dollárt ajánlottak fel kárpótlásként, de a cégnél még azt is kétlik, hogy a végén bármit is kapni fognak jóvátételként. "Ez színtiszta rablás" - mondta a filmstúdió egy neve elhallgatását kérő dolgozója.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.