Több ezer kurd tanárt bocsátottak el Törökországban

"Becslések szerint 14 ezer olyan tanárt foglalkoztatnak a térségben, akik valamilyen szinten kapcsolatba hozhatóak a terrorizmussal" - idézte a kormányfőnek a kurdok lakta Diyarbakirban tartott vasárnapi beszédét az Anadolu állami hírügynökség hétfőn.

A hadsereg és a PKK vezette szeparatisták között két és fél évi fegyverszünet után 2015 júliusában kiújult konfliktus szinte teljesen romba döntötte a térséget.

A gyanú alatt álló tanárokat felfüggesztik állásaikból, nem kapnak megbízatást a Törökországban szeptember 19. kezdődő új tanévben - mondta Yildirim, aki további intézkedéssekkel is megfenyegette a PKK feltételezett támogatóit. A kormányfő szerint osztozni fognak az amerikai emigrációban élő Fethullah Gülen iszlamista hitszónok mozgalmát támogatók sorsában.

Ankara Gülent tartja felelősnek a július 15-i sikertelen puccskísérlet kitervelőjének. Azóta a török hatóságok csak a közszférában mintegy 130 ezer embert bocsátottak el eddig állásából vagy vettek őrizetbe azzal a váddal, hogy kapcsolatban állnak Gülen mozgalmával, de a tisztogatások a haderőt, a rendőrséget, a gazdasági vállalkozásokat és a médiát sem kímélik.

Hétfőn ötven kurdbarát politikus és aktivista kezdett éhségsztrájkba a délkelet-törökországi Diyarbakirban, hogy kifejezze aggodalmát a bebörtönzött Abdullah Öcalannak, a PKK-alapítójának egészségügyi és biztonsági állapota miatt. Hónapok óta ugyanis nem kerülnek nyilvánosságra információk a PKK-vezér hogylétéről. A tüntetők között a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) parlamenti képviselői is vannak.

Sebahat Tuncel, HDP-politikus elmondta: a tüntetési akció akkor ér majd véget, ha Öcalannal ügyvédei vagy politikusok találkozhatnak. Bekir Bozdag török igazságügyi miniszter vasárnap visszautasította a kurd vezető állapotáról szóló feltételezéseket, szerinte a témával a PKK-hívek folyton visszaélnek, és alaptalan információk terjesztésével vádolta őket.

A kurd függetlenségért 1984 óta fegyverrel harcoló PKK-t Öcalan 1978-ban alapította. A kurd vezetőt, miután a török hatóságok hosszas hajsza után külföldön elfogták, 1999-ben terrorizmus vádjával halálra ítélték. Ítéletét a halálbüntetés törökországi eltörlését követően, 2002-ben életfogytiglani szabadságvesztésre változtatták.