Tiltakozás Trump tiltása ellen

Washington/London. Vegyes a fogadtatása az USA-ban Donald Trump elnök beván-dorlást szigorító rendeleté-nek. Az elnök munkatársai a Fehér Házban védelmükbe vették a rendeletet, ám saját pártjának emberei, republi-kánus politikusok is bírálták és óvatosságra intettek.

Trump egyes muszlim országokból jövő migránsokat kitiltó határozata összezavarja az elnök szövetségeseit, főembereit, sőt az üzleti életet is – így foglalható össze a hétvégi rendelet visszhangja. A tilalom által érintett országok köre szűk, állítólag Trump üzleti érdekeltségei is befolyásolták a kitiltottak körét. Például két felhőkarcoló Törökországban vagy golfpályái az Emírségekben. A rendelet egyébként nem vonatkozik a szaúdiakra sem, pedig a 2001-es merénylők többsége onnan érkezett.

Az amerikai elnök leszögezte, a bevándorlásról hozott elnöki rendelet nem a muszlimok kitiltásáról szól, a vízumkiadást pedig 90 nap múlva helyreállítják. Az elnök hangsúlyozta, 90 nap múlva – amint az új biztonsági, határellenőrzési mechanizmusokat kialakítják – ismét megkezdődik a vízumok kiadása a világ valamennyi országa számára. Bob Corker republikánus szenátor leszögezte: az elnöki rendeletet „nem megfelelően alkalmazták”, különösen azok esetében, akik zöldkártyával rendelkeznek. Közben Ahmed Hussen, Kanada bevándorlásügyi minisztere megerősítette, országa átmenetileg tartózkodási engedélyt ad az amerikai elnöki rendelet miatt Kanadában rekedt utasoknak. Az Air France nem engedett fel az USA-ba tartó repülőgépeire 21 utast muzulmán országokból, mert nem tudtak volna belépni célországukba a bevándorlási rendelet értelmében.

Szaúdi és koreai hívás

Ezrek tüntetnek az USA egyes nagyvárosaiban és repülőterein a bevándorlást átmenetileg korlátozó elnöki rendelet ellen. Több ezren protestáltak Detroitban, Chicagóban, New Yorkban, Dallasban, Los Angelesben és több százan Washingtonban, a Fehér Ház előtt is.

Donald Trump és Szalmán bin Abdel-Azíz, Szaúd-Arábia uralkodója megállapodott abban, hogy erősítik az iszlamista terrorizmus elleni közös küzdelmet és szorosabbra fűzik a katonai együttműködést. Az amerikai elnök és a szaúdi uralkodó telefonon egyeztetett egymással; egyetértettek abban, hogy Jemenben és Szíriában biztonsági övezeteket kell létrehozni a konfliktusok elől menekülők számára.

Trump és Hvang Kjo Anh, Dél-Korea ideiglenes elnöke is telefonbeszélgetést folytatott, s megállapodott abban, hogy mindkét ország erősíti védelmi erőfeszítéseit Észak-Koreával szemben.

Britek: nem kell Trump

Több mint egymillióan követelik a brit kormánytól, hogy vonja vissza az amerikai elnök meghívását, a Downing Street azonban tegnap elvetette ezt a lehetőséget. A petíció a hétvégén indult annak érdekében, hogy Nagy-Britannia a Trump által már elfogadott meghívás ellenére ne fogadja állami látogatáson, vagyis II. Erzsébet királynő vendégeként az amerikai elnököt. A meghívást Theresa May brit miniszterelnök adta át a múlt heti washingtoni látogatásán. A felhívás kezdeményezői szerint azonban kínos lenne II. Erzsébet királynő számára, ha Trumpot állami látogatáson kellene fogadnia, mivel az elnököt „a nőkkel szemben tanúsított, alaposan dokumentált megvető magatartása és közönségessége alkalmatlanná teszi arra, hogy Őfelsége fogadhassa”. Trump meghívása ellen számos brit politikus is szót emelt, miután az elnök korlátozásokat rendelt el egyes muzulmán többségű országok polgárainak amerikai beutazására. Sadiq Khan, London muszlim polgármestere „szégyenteljesnek és kegyetlennek” minősítette Trump rendeleteit, és követelte, a brit kormány vonja vissza az elnök állami látogatására szóló meghívást. Ugyanezt követelte Jeremy Corbyn, a fő ellenzéki parlamenti erő, a Munkáspárt vezetője is. (MTI, PrivatB.)