Terjed a feszültség Ukrajnában

Janukovics közölte: a nap folyamán tárgyalni fog az ellenzékkel, közte az elmúlt napokban erőszakba torkollt kormányellenes tüntetéseket vezető Vitalij Klicskóval, de ez "a politikai válság rendezésének csak az egyik részét jelenti". "A vitának a parlament színterén kell folytatódnia" - szögezte le az elnöki sajtószolgálat közleménye.
   

José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének pedig telefonon azt mondta az ukrán államfő, hogy nem vezet be szükségállapotot, és elkötelezett a párbeszéd mellett.
   

Mikola Azarov miniszterelnök ugyanakkor kevésbé mutatkozott kompromisszumkésznek: a tüntetéseket államcsínykísérletnek, a törvényes hatalom megdöntésére irányuló kísérletnek nevezte a davosi Világgazdasági Fórum margóján, és elutasította azon ellenzéki követelést, hogy tartsanak előre hozott választásokat az egyre súlyosabb belpolitikai válságba sodródó Ukrajnában.
   

Csütörtökön a Kijevben hetek óta éleződő, és a héten több tüntető halálával végződő feszültségek Lemberg (Lviv) városára is átterjedtek. Az ország nyugati részén fekvő nagyvárosban tüntetők elfoglalták a Lemberg megyei közigazgatási hivatal épületét, lemondásra kényszerítették a megye kormányzóját, és bejelentették, hogy átveszik a hatalmat a megyében.
   

A kelet-ukrajnai Poltava városának rendőrfőnöke ugyanakkor megakadályozott egy hasonló kormányzóságfoglalást, kijevi kollégáival szemben azonban a brutális hatósági fellépés helyett közös himnuszénekléssel vette rá a visszavonulásra a tüntetőket helyi médiajelentések szerint.
   

Az utóbbi napok erőszakos eseményeit követően Kijevben Vitalij Klicsko volt bokszvilágbajnok, az ellenzéki Ütés (UDAR) párt vezetője csütörtökön átmeneti tűzszünetre vette rá a feleket a Janukoviccsal folytatott tárgyalások idejére. A nap folyamán a hét eleje óta csatatérré változott kijevi belvárosban viszonylagos nyugalom honolt, de Klicsko azt is leszögezte, hogy ha az államfő nem válaszol az ellenfél követeléseire, "akkor támadásba megyünk át". A "fegyverszünet" ellenére jelentések szerint a tüntetők újabb katapultot építettek, míg a rohamrendőrök összevertek egy orosz újságírót.
   

Barroso eközben azt hangsúlyozta, hogy erőszak alkalmazásával nem adható válasz az ország politikai helyzetére, és leszögezte, hogy az EU a politikai párbeszédet támogatja. A két fél közötti párbeszéd segítése céljából Stefan Füle, a keleti szomszédsággal kapcsolatos kérdésekben illetékes cseh EU-biztos pénteken Kijevbe fog utazni.
   

Az Európai Bizottság vezetője Janukoviccsal folytatott telefonbeszélgetése során erélyes hangon ítélte el az erőszak terjedését, valamint azokat a híreket, amelyek újságírókkal szemben alkalmazott erőszakról szólnak. Súlyos aggodalmát hangoztatta az eltűnt személyekről szóló jelentések miatt - közölte a Bizottság szóvivője.
   

Párbeszédre szólította fel a Kijevben szembenálló feleket a visegrádi négyek - a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - külügyminiszterei is.
   

A német kormány "mély aggodalommal és hatalmas felháborodással" fogadta a híreket a tüntetők haláláról és arról, hogy az ukrán vezetés a szabadságjogokat megkérdőjelező jogszabályokat "vert keresztül" a törvényhozáson - mondta csütörtökön Angela Merkel kancellár. Ugyanakkor a német kormány szerint egyelőre nem kell büntetőintézkedéseket bevezetni Ukrajnával szemben a kijevi tüntetők elleni erőszakos hatósági fellépés miatt.
   

Eközben Mihail Gorbacsov volt szovjet vezető arra kérte az Egyesült Államok és Oroszország elnökeit, hogy segítsék a konfliktus békés rendezését. "A két ország vezetőinek együttműködése és segítsége nélkül ez (a helyzet) katasztrófához vezethet" - olvasható az ukrán gyökerekkel rendelkező (ukrán-orosz vegyes házasságban született) 82 éves Nobel-békedíjas Gorbacsov Barack Obamának és Vlagyimir Putyinnak címzett nyílt levelében.
   

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő ugyanakkor a Komszomolszkaja Pravda című lapnak adott interjúban azt állította, hogy "Oroszország sohasem fog beavatkozni Ukrajna belügyeibe". A Kreml magas rangú tisztviselője szerint Moszkvában meg vannak arról győződve, hogy az ukrán vezetés "kiválóan tudja, mit kell tennie, és meg fogja találni a legjobb  megoldást a helyzet normalizálására, az események törvényes, békés mederbe terelésére".
   

Egyes nyugati szakértők ezzel szemben úgy vélik, hogy az Ukrajnában folyó események Vlagyimir Putyin orosz elnök azon geostratégiai tervének következményei, amelynek keretein belül az államfő Oroszországhoz akarja kötni a környező volt szovjet tagköztársaságokat, és mintegy fel akarja éleszteni a Szovjetuniót vagy a cári orosz birodalmat.
   

Kijevben a múlt év novemberében azért kezdődtek tüntetések, mert Janukovics a tervekkel ellentétben nem írt alá társulási szerződést az EU-val, ehelyett - nyugati elemzők szerint Putyin gazdasági zsarolására - Oroszország felé fordult. A demonstrációk e hét elején zavargásokba és összecsapásokba torkolltak a gyülekezési jogok drasztikus - sokak szerint a szovjet időkre emlékeztető - korlátozása és a rendőrök egyre erőszakosabb fellépése miatt feldühödött tüntetők és a hatóságok között. Az összecsapásokban eddig öten vesztették életüket Kijevben, többek lőtt sebekkel.