Szűkmarkúnak bizonyultak

Brüsszel. Mind az Európai Bizottság, mind az Európai Parlament javaslataitól messze elmaradó, inkább a nettó befizetők érdekeit tükröző szigorú költségvetést hagytak jóvá a jövő évre az EU tagországai csütörtök éjjel Brüszszelben. A tagállamok uniós költségvetési ügyekért felelős miniszterei által második olvasatban elfogadott büdzsé teljes kiadása 106,3 milliárd eurót tesz ki, ez az összesített uniós GNI-nek pontosan az egy százaléka. A költségvetésről a végső szót az EP mondja ki december közepén, de az igenlő szavazás aligha kétséges. Ez az EU keleti bővítés utáni első teljes költségvetése, és a brüsszeli bizottság elsősorban az új tagországok felzárkózásának szükségességére hivatkozva kért jelentős emelést a kiadásokban. Az elfogadott változat szerint a kiadások az előző évhez képest 6,5 százalékkal nőnek, ami messze elmarad a parlament 11,5 százalékos elképzeléseitől.

Az egyszázalékos küszöbnek az ad különös jelentőséget, hogy az EU hat olyan tagállama (Ausztria, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország és Svédország), amely jelenleg nettó befizetője az uniónak – tehát többet tesz a közös költségvetésbe, mint amennyit visszakap onnan –, a 2007-tel kezdődő hét évben felső határként kívánja rögzíteni ezt az értéket a jelenlegi, 1,24 százalékos elvi küszöb helyett.

A tagállamok mindkét nagy kiadási területen, a mezőgazdasági költségvetésben és a regionális fejlesztésben is szűkmarkúbbnak bizonyultak, mint amit az Európai Bizottság kért. A bővítés miatt leginkább érintett felzárkóztatási költségvetés a jóváhagyott változat szerint 35 milliárd eurót tesz ki.