Szolzsenyicint fellógatták a Gulag múzeumra

A sztálini korszak szovjet kényszermunkatáborainak (Gulag) világát Ivan Gyenyiszovics egy napja című regényében elsőként leíró orosz szerző bábuját a Forradalmár Kommunista Ifjak Uniója nevű csoport akasztotta fel kötéllel a múzeum bejáratára. A báburól készült képet a csoport feltöltötte a világhálóra – jelentette a The Moscow Times angol nyelvű orosz lap.„Itt lóg az áruló Szolzsenyicin, aki lelkiismeretlenül hazudott nekünk a Gulagról. Hazájának elsőszámú ellensége” – állt egyebek között A Gulag szigetvilág íróját mintázó bábu mellére tűzött táblán. A szöveg emellett azzal vádolta meg a múzeumot, hogy az író hazugságainak folytatója, így szintén áruló.Roman Romanov múzeumigazgató közölte, hogy egy őr észrevette a bábut és perceken belül eltávolította. Ennek ellenére a báburól készült kép bejárta az orosz sajtót. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"250297","attributes":{"alt":"Szolzsenyicin és Gorbacsov 1998-ban","author":"TASR/AP-felvétel","class":"media-image","height":"347","title":"Szolzsenyicin és Gorbacsov 1998-ban","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Az igazgató elmondta, jogi szempontból a történteket feltehetően huliganizmusként lehet csak értékelni, de ez üzenet az új oktatási miniszternek. „Ez annak az eredménye, hogy mit és hogyan tanítanak a gyerekeknek. Sokan úgy látják: ahol vágják a fát, ott hullik a forgács.” A véres sztálini diktatúra korszakára utalva azt mondta: veszélyes az a mentalitás, miszerint elenyésző az áldozatok száma az erős ország építésének tükrében, hiszen aki ebben hisz, az képes az akkori kegyetlenségeket megismételni. Sztálin nosztalgia A Memorial nevű orosz jogvédő szervezet már tavaly, egy évvel a Krím orosz elcsatolása után felhívta a figyelmet arra, hogy az országban súlyosan megváltozott Sztálin megítélése. Akkori felmérésük szerint az oroszok 45 százaléka gondolta úgy, hogy a szovjet nép által a sztálini diktatúra idején elszenvedett áldozatok megbocsáthatóak az akkori nagyratörő célok és vívmányok fényében.A Krím elcsatolása után súlyosan megromlottak Moszkva kapcsolatai a Nyugattal, miközben Oroszországban egyre nagyobb hangsúlyt kapott a militarista szovjet múlt és különösen a második világháborúban aratott győzelem méltatása. Ez különösen igaz a Krímre, ahol az orosz kommunista párt helyi szervezete szobrot akar állítani Sztálinnak Szevasztopolban. A múlt ismételt takargatása A volt szovjet vezető megítélésének változására jó példa a korábbi politikai elnyomás múzeuma, amely a Moszkvától mintegy 1500 kilométerre északkeletre fekvő Perm városában, az egykori 36-os számú fogolytáborban volt. Az 1988-ig működő uráli munkatábor az egyetlen, ahol megőrződtek a sztálini terror korából származó épületek. A múzeum igazgatója, Viktor Smirov tavaly márciusban bejelentette, hogy a helyi önkormányzat átvette a múzeum irányítását. A BBC orosz nyelvű szolgálatának elmondta, hogy az új igazgatóság nagyszabású átalakításokat hajtott végre: az intézmény Gulag (Javítómunka-táborok Főigazgatósága) működéséről és eredményeiről szóló múzeum lett, amely nem tesz említést se a politikai elnyomásról, se Sztálin bűneiről. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"250296","attributes":{"alt":"Milliók pusztultak el Sztálin munkatáboraiban","author":"Képarchívum","class":"media-image","height":"307","title":"Milliók pusztultak el Sztálin munkatáboraiban","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] A Szabadság Rádió (RFE) nem sokkal később arról számolt be, hogy a múzeum nem a foglyok százezreinek halálával járó kényszermunkát, hanem a táborok fakitermelését és a második világháború szovjet győzelméhez való hozzájárulását emeli ki.