Szocialista államfő Bulgáriában

Aki jön: Parvanov. És aki megy: SztojanovReuters-felvételek Szófia. Bulgáriában már vasárnap éjszaka, néhány órával az urnák lezárása után, győztesnek mondta magát Georgi Parvanov, a Szocialista Párt vezetője, aki az elnökválasztás 2. fordulójában is megelőzte – nem kis meglepetésre – vetélytársát, a függetlenként indult Petar Sztojanov leköszönő államfőt. Nem sokkal később Petar Sztojanov elismerte választási vereségét. Kijelentette: legjobban azok miatt fáj a szíve, akik rá szavaztak. „Csak egy lépésre voltunk a győzelemtől, és biztos vagyok benne, hogy számukra nagyon drámai ez a kudarc.” A tegnap délutáni, még nem végleges adatok szerint Parvanov a szavazatok 53,3 százalékát szerezte meg, míg Sztojanovnak a voksok 46,7 százaléka jutott. A választásokon való részvételi arány 54,5 százalékos volt.

A 44 éves Parvanov győzelme egyrészt azért meglepetés, mert ellenfele, Sztojanov élvezte az országban igen népszerű Szimeon Szakszkoburggotszki miniszterelnök – a volt cár – támogatását is. Másrészt pedig azért, mert a rá adott szavazatok aránya jóval felülmúlja pártjának a júniusi választásokon elért 18 százalékos eredményét. Igaz, Parvanov maga mögött tudhatta az ország 800 ezres török közössége, a cigányszervezetek és a nyugdíjasok támogatását is.

Parvanov szerint győzelme tükrözi a nép azon óhaját, hogy alapvető változásokra kerüljön sor az országban. Sajtóértekezletén azt ígérte, hogy Bulgária EU- és NATO-tagságának eléréséért, az állam szerepének növeléséért, a gazdasági terhek enyhítéséért és az alkotmány védelméért fog dolgozni. Leszögezte: kész együttműködni minden törvényes kormánnyal, és az ország sorsával kapcsolatos minden fontos döntésben konszenzusra törekszik. Újra kívánja éleszteni Bulgária kapcsolatait Oroszországgal, Ukrajnával és más stratégiai partnerekkel is.

Georgi Parvanov történész diplomát szerzett, 1981-től 1991-ig a Bolgár Kommunista Párt Történeti Intézetében dolgozott, azután az utódpártban, a Bolgár Szocialista Pártban (BSZP). 1996-ban a BSZP Legfelsőbb Tanácsának elnökévé választották. Tiszteletet keltett azzal, hogy 1997 elején, mint az addig kormányzó párt új vezetője visszautasította, hogy kormányfő legyen és kormányt alakítson, s ezzel véget vetett az akkor már egy hónapja tartó szocialistaellenes utcai tüntetéseknek. A BSZP ellenzékbe került, de Parvanov országosan az egyik legismertebb politikus lett. A reformerek közé tartozik, egyensúlyt teremtett a BSZP-t modern európai szociáldemokrata párttá alakítani akaró reformszárny és a választói magját adó idősebb ex-kommunisták között.