Szigorúbb fegyvertartási szabályok az USA-ban?

A 2007-ben a virginiai műszaki egyetemen történt mészárlás, majd Gabrielle Gifford kongresszusi képviselő 2011-es fejbelövése, s a coloradói moziban elkövetett idei ámokfutás után nemleges volt a válasz.

    A Connecticut szövetségi állambeli Newtown Sandy Hook általános iskolájában elkövetett tömeggyilkosság – amely húsz, öt és tíz év közötti gyermek és hat felnőtt halálával az ország történelmének egyik legvéresebb és egyben legfiatalabb áldozatokat követelő mészárlása – a végét jelentheti annak a washingtoni álláspontnak, amelynek alapján a politikusok egy évtizede még csak tárgyalni sem hajlandóak a fegyvertartás szabályainak szigorításáról.

    Erre lehet következtetni Barack Obama elnök beszédéből is, aki szinte könnyek között jelentette ki: "Túl sokszor éltük ezt már át. ( ) Politikai nézetektől függetlenül együtt kell ésszerűen cselekednünk, hogy megakadályozzuk a hasonló tragédiákat".

    Kérdés, hogy a pénteki mészárlás megtöri-e a szokásos menetrendet, amelyben az általános megdöbbenés a befolyásos fegyverlobbi és a fegyvertartás szigorítását ellenző közvélemény alkotta politikai valóság talaján elhal. Ha a törvényhozók ezúttal reagálnak is, nem tudni, az elnöki felszólítás után elhal-e a kérdés, vagy megindulnak a hagyományokkal szakító, a Demokrata Párt számára nem veszélytelen kezdeményezések.

    Michael Bloomberg New York-i polgármester, a fegyverellenőrzés híve szerint a szembeszökő érzelmek ellenére Obama beszéde nem volt elég határozott. "Mindezeket a fordulatokat hallottuk már korábban is" – mondta.

    Egy bizonyos: mindkét párt óvatosan figyeli majd Washingtonban a fegyverellenőrzéssel és az alkotmánynak a fegyverviselésre felhatalmazó második módosításával kapcsolatos közhangulatot.

    Miután a gyilkosságok aránya a húsz évvel korábbihoz képest az Egyesült Államokban a felére csökkent, az erőszakos bűncselekményeké pedig még ennél is jobban visszaesett, a fegyvertartás kérdésének politikai jelentősége csökkent.

    A júliusban a coloradói moziban történt, 12 halálos áldozattal járó lövöldözés után egy közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak 49 százaléka vélte úgy, hogy a fegyvertartást szigorító törvények sértenék a fegyverviseléshez való jogukat, míg 43 százalékuknak volt ellentétes a véleménye. Az 1999-ben a Columbine Egyetemen elkövetett lövöldözés után még minden második amerikai támogatta a fegyvertartás szigorítását.

    A Demokrata Párt jóval korábban lemondott a szigorúbb fegyvertartásról, mert úgy találta, hogy ezzel csak veszíthet. Obama ugyan javasolta a katonai jellegű fegyverek tartásának szövetségi törvénnyel való újbóli betiltását, de nem túl nagy nyomatékkal.

    A coloradói támadás után Obama beszédében sejtette, hogy a fegyvertartási törvény szigorítását kezdeményezi a kongresszusban, de egy nappal később a Fehér Ház közölte, hogy az idei választási évben erről nincs szó. Obama a Giffords republikánus képviselő elleni tucsoni merényletkísérlet után is "hatékony lépéseket" sürgetett a fegyvertartási törvényben, majd rövidesen elhallgatott a kérdésről.

    Újraválasztása után Obama most szabadabban nyúlhat a vitatott kérdésekhez. Megvan rá az esély, hogy legalább egy megüresedett helyet a fegyvertartás szigorításának hívével tölt be a kérdésben megosztott legfelsőbb bíróságban.

    Az elnökválasztási kampány közepén történt coloradói mészárlás után – nem kívánva összekülönbözni a fegyverviselőkkel - az Obama vezette Fehér Ház a fegyvertartással kapcsolatos alapvető jogok mellett állt ki. A pénteki iskolai lövöldözés után azonban az elnök főként a fájdalomról és arról beszélt, hogy cselekedni kell, nem pedig a fegyverviselési jogokról. A fegyvertartással kapcsolatos politika normáit tekintve a megfigyelők szerint már ez is repedést jelent a status quón.