Szent István királyra emlékezett a magyarság

Áder János köztársasági elnök hétfő reggel a Parlament előtt tartott beszédében azt mondta, nem elég büszkének lennünk elődeinkre, nem elég fejet hajtani az ő teljesítményük előtt, hanem "ismét bölcs kiegyezésre" kell jutnunk.

Az államfő a fiatal honvédtisztek előtt azt hangsúlyozta, új kor kezdetén állunk, hiszen a régi világ válságba jutott, és csak azok a nemzetek lesznek a XXI. század nyertesei, akik képesek "felemelni a lelkük".

Áder János nem kis büszkeségnek nevezte, hogy a magyarok a megmaradó, az államalkotó nemzetek közé tartoznak, aláhúzta ugyanakkor, az államalapítás nem ért véget Szent István tettével.

Az államfő Orbán Viktor kormányfő és Kövér László házelnök jelenlétében állami kitüntetéseket adott át a Parlamentben; Magyar Érdemrend nagykeresztje kitüntetést kapott Jókai Anna, Kossuth-díjas író.

Kövér László arról beszélt: nem pusztán egy jeles évforduló, valamint néhány honfitársunk kiemelkedő tettei előtt tisztelgünk, hanem "a saját civilizációnk, saját gyökereink, saját múltunk előtt hajtunk fejet".

Semjén Zsolt szerint tovább kell építeni a Magyarország és a Szentföld közötti ezeréves kapcsolatokat, amelyeket még Szent István alapozott meg. A miniszterelnök-helyettes erről a Budapestre érkező III. Teophilos jeruzsálemi ortodox patriarchával folytatott találkozása után beszélt, s arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország és a Szentföld közötti kapcsolatok egyidősek a keresztény magyar állammal.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes Királyszentistvánon azt mondta: az államiság a legnagyobb garancia arra, hogy a magyar nemzet meg tudja őrizni önazonosságát. Hangsúlyozta, a független állammal rendelkező nemzet az, amely biztosítani tudja túlélését, ugyanakkor azt is tudjuk, hogy elszigetelten nem létezhetünk. Hozzátette, a nemzetnek csak akkor van jövője, ha "Európában fogalmazzuk meg jövőnket, európaiként fogalmazzuk meg a jövőnket, s európaiként élünk a jövőben".

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Szombathelyen arról beszélt, hogy Szent István megteremtette a kereteket, és a kereszténység eszméjével kötötte azt össze. A jó állam egyik fontos ismérve, hogy az azt megjelenítő személyek és intézmények hitelesek - szögezte le, hozzátéve, napjainkban is csak ez a hitelesség teremthet bizalmat a polgárokban az állam iránt, és csak e bizalom birtokában hajthatók végre olyan változások, amelyek a közjó irányába hatnak.

Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke szerint unortodox módszerek jellemezték az államalapítást. Szerinte Szent Istvánnak akkoriban szokatlan eszközökkel kellett élnie, amelyek eredményeként egy törzsszövetségi államból keresztény államot hagyott utódaira. Debrecen polgármestere a városban azt mondta, amikor Magyarország ma az államszervezet átalakításával, a társadalom megújításával foglalkozik szokatlan eszközökkel, akkor ezt a tradíciót folytatja.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár Hódmezővásárhelyen arról beszélt, István király olyan gyökeres változásokat hajtott végre, amelyek révén a magyarság képes volt szembefordulni a régivel, és valami újat létrehozni. Hangsúlyozta, ma is csak azt mondhatjuk: meg kell változtatni az országot, hogy álmaink végre valóra váljanak.

Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője Nagymaroson arról beszélt, hogy Szent István rendet teremtett, amely azonban nem a diktatúrák, hanem a normák érvényesülésének rendje volt.

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke szerint augusztus 20. a nemzeti büszkeség, az összetartozás és a megmaradás ünnepe, magyarságunk megélésének legerősebb alkalma. Az ellenzéki politikus közleményében ugyanakkor azt írta, a mostani augusztus 20. a "megcsonkított államiságról" is szól, mert szerinte az állam vezetői megsértik a Szent István óta államiságunk alapját jelentő jogbiztonságot.

Botka László, Szeged MSZP-s polgármestere szerint ma azért van ok ünneplésre, mert annak idején "Szent István időben felismerte, hogy a külön út nem létezik, vagy legalábbis nem vezet sehova". Az ellenzéki képviselő a városban tartott rendezvényen Európát a szabadság, a demokrácia, a tolerancia szimbólumának, a fejlődés zálogának nevezte. Kiemelte: a legdicsőbb korszakok azok voltak, amikor az európai fejlődés élvonalába tartozott Magyarország.

A Jobbik politikusai az ünnepen élesen bírálták az Európai Uniót, a magyar diplomáciát, a kormány nemzet- és kisebbségpolitikáját. A margitszigeti rendezvényen Novák Előd alelnök azt mondta, Magyarországnak ki kell lépnie az EU-ból, mert a most formálódó "Európai Egyesült Államok" a Jobbik számára elfogadhatatlan. Z. Kárpát Dániel képviselő a magyar termőföld és ivóvízkészletek megvédésének fontosságát hangsúlyozta, jelezve: ebben a Jobbik nem alkuszik.

Jakubinyi György gyulafehérvári érsek ünnepi szentbeszédében azt hangoztatta, az evangéliumot a kor nyelvén kell hirdetni, annak üzenete azonban örökérvényű. A budapesti Szent István-bazilika előtt zsúfolásig megtelt téren tartott szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek volt.

A hőség ellenére rengetegen vettek részt a budapesti rendezvényeken: a Clark Ádám téren családok szórakoztak együtt, a vízi és légiparádé mellett a Magyar ízek utcája is várta a közönséget, a Parlamentben pedig nyílt napot tartottak.

Az ünnep alkalmából tartották meg Debrecenben a hagyományos virágkarnevált, amelyre több mint százezer látogató érkezett.

Számos rendezvénnyel emlékezett Szent István királyra és az államalapításra a határon túli magyarság is.

A Muravidéken, Erdélyben, Kárpátalján, a Vajdaságban és a Felvidéken egyaránt rendeztek ünnepségeket a Szent István-nap alkalmából a hétvégén és hétfőn.

A határon túl élő magyarok számára a nemzetük államának és az otthonuk államának egyaránt "jó államnak, jó gazdának" kell lennie, mert azt a nagy átalakulást, amelyre a válság Magyarországot és egész Európát kényszeríti - gazdasági, közjogi, közigazgatási értelemben -, csak "jó államok" tudják végrehajtani  - jelentette ki Szent István-napi ünnepi beszédében az emberi erőforrások minisztere a szlovéniai Lendván.

Balog Zoltán a muravidéki magyarság központjában részt vett a Szent Korona-körmeneten, majd a Szent István-szobor megkoszorúzásán, találkozott Ziga Turk szlovén kulturális miniszterrel és a magyarság képviselőivel.

A Kolozsvári Magyar Napok keretében történelmi játszóházat szerveztek, a gyerekek játékos történelemórán, lovagi tornán vettek részt. Szent István-napi búcsút tartottak a Dónáth úti Szent István-templomban.

Sepsiszentgyörgyön a belvárosi katolikus templomban tartott ünnepi mise után a Szent István-szobornál szentelték meg és osztották szét a Diószegi Pékségben készült nemzet kenyerét - adta hírül hétfőn a kolozsvári Krónika.

A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) a párkányi Művelődési Házban rendezett ünnepséget. Berényi József, az MKP elnöke rámutatott: Szent István biztosította a magyarság megmaradását a Kárpát-medencében, és most - a népszámlálás adatainak tükrében - hasonló feladat vár a szlovákiai magyar közélet képviselőire is.

Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar párt elnöke a Somorján tartott Szent István Napok keretén belül a Szent István-szobor megkoszorúzásán vett részt. Az államalapító királyra emlékezve Bugár Béla kiemelte: Szent István olyan modern államot hozott létre, melynek alapjai még ma is állnak.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Aknaszlatinán, a római katolikus templom kertjében felállított Szent István-szobornál tartotta augusztus 20-i központi ünnepségét.

A megemlékezésen Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke az államalapító tevékenységét méltatva úgy fogalmazott, hogy a nyugat-európai történelem kevés szent királyt ismer, jóllehet az uralkodókat igyekeztek olyan szellemben nevelni, hogy védjék a hitet és erkölcsösek legyenek. Ezt azonban csak ritkán sikerült megvalósítani, mert a politikát, a hatalomgyakorlást nagyon nehéz a magasabb erkölcsi követelményekkel összeegyeztetni - tette hozzá.

A beregszásziak a római katolikus templomban szentmisével és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) szervezésében tartott rendezvénnyel ünnepeltek a templom előtt álló Szent István-szobornál.

A nemzeti ünnep alkalmából hétfőn Ungváron egy napra magyar nemzeti viseletbe öltöztették a város központjában álló Szabadság-szobrot. Ennek alkotója, Mihajlo Kolodko, ismert ungvári szobrász a sajtónak elmondta, hogy a gesztussal a magyarság és Ungvár magyar lakossága előtt szerettek volna tisztelegni augusztus 20-án.

Szerbiában a májusi választásokkal minden megváltozott; ami állandó, az az, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) továbbra is a közösség érdekképviseletéért dolgozik – jelentette ki Pásztor István pártelnök Palicson, a párt Szent István-napi megemlékezésén.

"Nincsenek partnerként nem szóba jövő politikai pártok, mindenki mindenkivel összeáll, hogy érvényesítse érdekeit" - mondta a politikus. Hozzátette: ehhez a helyzethez a vajdasági magyarságnak is alkalmazkodnia kell, különben a körülmények elsöprik.

Az ünnepségen Korsós Tamás szabadkai magyar főkonzul átadta Orbán Viktor ajándékát, a kormányfő saját millenniumi zászlóját a millennium alkalmából emelt szabadkai Szent György templom plébánosának, Palatinus Istvánnak.

"Magyarságunk többről szól, mint az anyaország immár légies határokkal körbe vett területe, többről, mint azok a helyek, ahol magyarok élnek a Kárpát-medencében, többről az épített örökségünknél, a közös múltunknál. A magyarság egy nagy közös vállalkozás" - fogalmazott az ajándékhoz fűzött üzenetében a kormányfő, hozzátéve: az összefogás jeleként küldte a zászlót.

Üdvözölte Magyarországot augusztus 20. alkalmából Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere és Viktor Janukovics ukrán elnök is.

"Létrejötte óta Magyarország az európai történelem útkereszteződéseiben helyezkedik el, a transzatlanti közösség megbecsült tagja és nagyra becsült NATO-partner. Az Egyesült Államok és Magyarország együtt dolgozik azért, hogy nagyobb stabilitást biztosítson Afganisztánban és máshol, Magyarország a transzatlanti szövetség európai elmélyítésére törekvő országok élvonalában áll" - olvasható az amerikai külügyminisztérium honlapján közzétett sajtónyilatkozatban.

"Örömmel említem az államaink közötti jószomszédi kapcsolatok és kölcsönösen előnyös együttműködés magas szintjét. Meggyőződésem, hogy az ukrán-magyar partneri kapcsolatok mindkét ország népeinek javára tovább fejlődnek és erősödnek" - áll Janukovics üdvözletében.