Szembenéztek az uniós jövővel

Kosztasz Szimitisz az EU soros elnökségének nevében ismertette azt a közös nyilatkozatot, amelyet a tizenötök első számú vezetői a csúcs első munkaülésén fogadtak el.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának legutóbbi ülései világossá tették, hogy az EU-tagországok között „meglehetősen komoly” nézeteltérések vannak az iraki válság ügyében, s hogy ezeket egyelőre nem tudják elsimítani. A realitás az, hogy Irakban kitört a háború, amely nem fog ugyan örökké tartani, de katasztrófákat, nyomort, szenvedést, menekülteket, újabb feszültségeket hagy majd maga után. Kérdéseket vet fel emellett a nemzetközi közösség, az ENSZ és a transzatlanti kapcsolatok jövőjét illetően – mondta Szimitisz.

A közös állásfoglalás szerint a háború kitörésével új helyzet állt elő, amelyben a tizenötök Irakkal, a térséggel és a nemzetközi színtérrel kapcsolatban is meg kívánták határozni az előttük álló feladatokat.

Kinyilvánították, hogy elkötelezettek Irak területi épségének, szuverenitásának, politikai stabilitásának megőrzése, valamint teljes és hatékony lefegyverzése mellett. Úgy vélik, hogy az ENSZ-nek a mostani válság alatt és utána is központi szerepet kell játszania. Az EU a nyilatkozatban megígérte, hogy tevékenyen részt vesz a konfliktus miatt szükségessé váló humanitárius segítségnyújtásban. A tizenötök készségüket nyilvánították arra, hogy segítséget nyújtanak mindazoknak az országoknak, amelyek problémákkal kényszerülnek szembenézni a konfliktus miatt.

Az Európai Parlament elnöke elismerte, hogy az Európai Parlament ugyanolyan megosztott az iraki válság kérdésében, mint maga az unió. „Az utóbbi nehéz napok és hetek kudarcot jelentettek az ENSZ keretei között történő többoldalú és hatékony fellépés, az Európai Unió és a transzatlanti kapcsolatok szempontjából is. Sok mindenről kellene elgondolkodnunk” – mondta Pat Cox, aki javasolta, hogy a tizenötök vázoljanak fel egy olyan útitervet is, amelynek állomásait követve „újra felfedezhetnék, mit jelent európainak lenni”.

A program első pontja a bővítés lenne, amelyet az elnök az európaiak mostani nemzedékének tetteit megkoronázó politikai vívmányként értékelt. Második helyen szerepel a délkelet-európai demokrácia és haladás támogatása. Feladat a transzatlanti kapcsolatok rendbetétele is, mert mind az Egyesült Államok, mind Európa jobban tudja elérni az általa megvalósítani kívánt dolgok többségét együtt, mint külön-külön.