Száműznék Szaddámot

Richard Boucher külügyi szóvivő újságírók előtt kijelentette: Szaddám jobban tenné, ha inkább száműzetésbe vonulna, hogy elkerülje a lesújtó katonai vereséget. Mindazonáltal hozzátette: nincs tudomása arról, hogy tárgyalások folynának az iraki elnök száműzetésbe vonulásáról. Boucher arra a kérdésre válaszolt, hogy az USA vagy más országok keresik-e az iraki válság olyan módon történő megoldását, amely lehetővé tenné, hogy Szaddám önként és bántatlanul távozhasson a hatalomból, amivel esetleg a háború is elkerülhető lenne. A szóvivő úgy vélte, Szaddám múltjából egyetlen mozzanat sem utal arra, hogy önként hajlandó lenne egy ilyen lépés megtételére. Bár George Bush amerikai elnök továbbra is azt hangsúlyozza, hogy még nem döntött az Irak elleni háborúról, egy iráni lap már az iraki elnök jövőbeni sorsával kapcsolatos információkat közölt. Az Entekab úgy tudja, egy amerikai–orosz alku keretében Szaddámot arra akarják rábírni, hogy adja át a hatalmat, és távozzék Moszkvába. A teheráni lap szerint ezt Joschka Fischer német külügyminiszter közölte iráni kollégájával Kamal Harazival. Az újság azt is tudni vélte, hogy Huszein megbuktatása után Irak szövetségi állammá alakulna át, de a Baath pártot nem távolítanák el teljesen a hatalomból. Az új bagdadi kormány az iraki ellenzéki csoportok minapi londoni tanácskozásán hozott döntések alapján állna össze. A német külügyminisztérium elismerte, hogy Fischer telefonon megbeszélést folytatott Harazival, de cáfolta az iraki elnök moszkvai „száműzetésével” kapcsolatos hírt. Az Entekab cikkében az is szerepelt, Jevgenyij Primakov volt orosz kormányfő, Közel-Kelet-szakértő állítólag kijelentette, hogy elképzelhető: Vlagyimir Putyin orosz elnök Bagdadba utazik, hogy személyesen vegye rá az iraki vezetőt a lemondásra és az önkéntes moszkvai száműzetésre.

Egy iraki lap tegnap a gonosztevők főnökének nevezte George Bush amerikai elnököt, aki csak az amerikai háborús készülődés miatt világszerte növekvő felháborodás lecsendesítése érdekében beszélt a minap arról, hogy még van lehetőség az iraki válság békés rendezésére. Az állami ellenőrzés alatt lévő al-Irak című újság vezércikkében megkérdőjelezte, hogy őszinte lett volna Bush újévi üzenete. Irak hirtelen bírálni kezdte azt a BT-határozatot is, amellyel korábban egyetértett, s amelyet el is fogadott. Az amerikai kezdeményezésre elfogadott határozat 60 termékkel bővítette az Irak számára tiltott importcikkek listáját. Bagdadi szerint a 15 tagú testületben 13 szavazattal, Oroszország és Szíria tartózkodása mellett elfogadott határozat „szándékosan okoz kárt az iraki népnek”. A tiltott áruk jegyzéke azt hivatott meggátolni, hogy Irak katonai célokra használható termékekhez jusson hozzá.

Bár az USA csapatokat vonultat fel a Perzsa-öböl térségében, Wolfgang Schäuble, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) külpolitikai szakértője, a párt egykori elnöke még elkerülhetőnek tartja az Irak elleni háborút. „Még mindig van remény arra, hogy az a nyomás, amelyet főleg az Egyesült Államok gyakorol Bagdadra, eredménnyel jár, s Irak hozzájárul önmaga lefegyverzéséhez” – közölte a Bild című lappal. Egy másik interjúban óvott attól, hogy Németország nemzetközi szinten még inkább elszigetelődjön. Mint a

Deutschlandradióban kifejtette, nem állhat Németország érdekében, hogy „egy veszélyekkel teli világban” Berlin egyedül maradjon, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsában döntenek majd az Irakkal kapcsolatos, mégpedig a német irányvonallal esetleg ütköző teendőkről. A CDU vezető politikusa úgy látja, hogy a jelenlegi szociáldemokrata-környezetvédő kormány politikája következtében Németország elszigetelődik, ami „súlyos katasztrófa”.

Afganisztán és az iraki háború

Az Irak ellen tervezett háború azzal járhat, hogy megnövekszik az Afganisztánban dolgozó nyugati állampolgárok sérelmére elkövetett merényletek száma. Ezt Hilmi Akin Zorlu török tábornok, az Afganisztánban állomásozó nemzetközi erők parancsnoka nyilatkozta tegnap a holland rádiónak. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az Irak elleni hadjárat megindítását az afgán hívők az egész iszlám világot ért támadásként értelmezhetik. ĺgy az ENSZ-csapatok a még Afganisztánban maradt tálibok célpontjaivá válnának, de az egyszerű afgán emberek is az ellenséget látnák az ISAF 22 országból érkezett 4600 katonájában. (m)