Szaddám a városokba bújtatná haderejét

Az iraki–iráni háború befejezésének 14. évfordulóján tartott katonai parádén Szaddám a női egységeket is felvonultattaTASR/EPA-felvételAz iraki elnök tegnapi tévébeszédében kifejtette, hogy az arabok és a muszlimok elleni bármiféle támadás kudarcra van ítélve, s felhívta a világszervezetet Irakkal szembeni „kötelezettségeinek” teljesítésére. Szaddám Huszein az iraki– iráni háború befejezésének (1988) évfordulója alkalmából fordult a lakossághoz. „Minden olyan birodalom, amely ártani akart az arab vagy muszlim országoknak, el lett temetve romlott álmaival együtt” - fejtegette. Félreérthetetlenül az USA-ra célozva kijelentette: „Ha a kapzsiság gőggel párosul, akkor az elnyomó nemcsak másokkal, hanem önmagával szemben is igazságtalanná válik, rálépve az agresszió útjára, amely a vesztébe viszi.” A Los Angeles Times hírszerzési forrásokból úgy értesült, hogy az iraki vezető egy amerikai támadás esetén a nyílt sivatagi terep helyett a városokban vonná össze erőinek nagy részét, a civil lakosság közé vegyítve. A stratégia szerint az iraki haderő és haditechnika Bagdadban és más városokban a polgári lakosság jelenléte miatt kevésbé lenne kitéve az amerikai légicsapásoknak, mint az Öböl-háborúban volt. A lap szerint az ötmillió lakosú Bagdadban föld alatti bunkerrendszert építettek ki, különféle menekülési útvonalakkal. Az Irak elleni amerikai katonai tervek egyike szerint először Bagdadra csapnának le, hogy leválasszák az ország többi részéről. A tervről a hét elején tájékoztatta Tommy Franks hadseregtábornok, a térségben állomásozó katonai erők parancsnoka George Bush elnököt. Az elképzelés szerint a Bagdad körül összevont, Szaddám Huszeinhez hű elit alakulatok szétzúzásával a reguláris hadsereg felbomlana, és a rezsim összeomlana.

Az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottsága már maradéktalanul támogatja a katonai erő alkalmazását Szaddám elmozdítására a hatalomból. A The Washington Times értesülése szerint mind a hat vezérkari főnök egyetértésre jutott a katonai fellépés támogatásában. A cikk szerint a vezérkari főnökök aggódtak az esetleges veszteségek miatt, így például abban az esetben, ha az iraki diktátor vegyi fegyvert vetne be az amerikai csapatok ellen, illetve tartottak Irak határidő nélküli katonai megszállásának terheitől és veszélyeitől is. A lap szerint a bizottságban a Pentagon civil vezetésének akarata évényesült. Az előző kormányoknál a civil vezetők rendszerint megszívlelték a négycsillagos tábornokok intelmeit. A mostani kormányban azonban sokan a katonai megoldás hívei és nem tekintik utolsó szónak a katonai fellépést helytelenítő tanácsokat. A Time szerint Bush elnök a két tábor között áll. A keményvonalasokat Donald Rumsfeld védelmi miniszter, a helyettese, Paul Wolfowitz, valamint Dick Cheney alelnök képviseli, míg a diplomáciai lehetőségek kimerítését szorgalmazó pragmatikusokat Colin Powell külügyminiszter. Ő ebben az ügyben szövetkezett George Tenet CIA-igazgatóval és a vezérkari főnökök Richard Myers tábornok vezette egyesített bizottságával. A vezérkari főnökök, ha helytálló a The Washington Times értesülése, most kikerültek a pragmatikusok táborából.

Szaud el-Feiszal herceg, külügyminiszter az AP-nek nyilatkozva hangsúlyozta: Szaúd-Arábia nyilvánosan és magánbeszélgetéseken egyaránt világossá tette Washington számára: nem fogja engedélyezni, hogy az amerikai hadsereg bármilyen módon igénybe vegye a királyság területét egy Irak elleni támadáshoz. George Bush elnök szerdán este közölte: megfontoltan fog dönteni, nem fog semmit elkapkodni, Irakkal kapcsolatban még minden megoldás előtt nyitott. (m, č)