Svédország befogadná Szaddámot

Számos tüntetésre és ellentüntetésre is sor került tegnap Irakban. Volt, ahol a demonstráció lövöldözéssé fajult. ČTK/AP-felvéteMegadta magát az amerikai erőknek tegnap a bukott iraki rezsim második számú vezetője, Izzat Ibrahím ad-Dúri, aki a Forradalmi Parancsnokság Tanácsának alelnöke volt. Ezt a hírt a kuvaiti állami televízió közölte. A tévé bagdadi tudósítójától kapta a hírt, aki pedig iraki forrásokra hivatkozott.

Egy névtelenül nyilatkozó amerikai külügyi illetékes újságíróknak kifejtette, hogy az USA számára az a fontos, a tavasszal megbuktatott és most elfogott diktátor bírósági tárgyalása „igazságos, átlátható és hiteles” legyen. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy számos kérdést tisztázni kell, mielőtt a per megkezdődhet. Az eldöntendő kérdések közé tartozik, hogy nemzetközi vagy iraki bíróság ítélkezzen-e Szaddám felett, miként oldják meg a diktátor őrizetét, ha Irakban kerül bíróság elé. Az is kérdés, hogyan lehet a tanúk védelmét biztosítani, és mi legyen a Szaddám ellen benyújtott iráni és izraeli keresetekkel. Külön hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok fenntartja magának a jogot: eljárást indít-e az iraki diktátorral szemben a jelenlegi amerikai elnök édesapja, az idősebb George Bush ellen 1993-ban szervezett iraki merényletkísérlet miatt.

TÖRÖK VÉDŐÜGYVÉD JELENTKEZETT

Mindezekről a kérdésekről tárgyal majd az iraki illetékesekkel Pierre-Richard Prosper, a háborús bűnök kérdésével megbízott amerikai nagykövet, aki a tervek szerint a jövő év elején utazik Irakba. Az amerikai illetékes hangsúlyozta, hogy Szaddám Huszein számára biztosítják a hadifoglyokról szóló genfi egyezmény garanciáit. Kérdésekre válaszolva leszögezte: az USA nem szegte meg az egyezmény előírásait azzal, hogy videóra vették és a nyilvánosság előtt bemutatták az elfogott diktátoron végzett első orvosi vizsgálatot.

A svéd kormány bejelentette, hogy – ha erre felkérik – kész lehetővé tenni Szaddám Huszein volt iraki elnöknek, hogy esetleges börtönbüntetését svéd területen töltse le. Göran Persson svéd kormányfő szerint a Szaddám elleni pert Irakban rendezik meg, ha ez megfelel az USA-nak. Svédországban jelenleg is raboskodik egy háborús bűnös: Biljana Plavsics volt vezető boszniai szerb politikust 11 évre ítélte a hágai Nemzetközi Törvényszék.

Szaddám Huszein védőjének már jelentkezett egy török ügyvéd. Atinc Gültekin hivatalosan is kérte, hogy ő láthassa el a volt iraki diktátor jogi képviseletét. Az izmiri ügyvéd azzal vádolja Washingtont, hogy látványossággá kívánja változtatni Szaddám leendő perét.

SZADDÁM MINDENT TAGAD

A volt iraki elnök eddigi kihallgatása során tagadta, hogy ő irányította, szervezte volna az országát megszálló szövetséges erők elleni gerillatámadásokat, illetve hogy Irak tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik. A The New York Times szerint az USA egyelőre nem veszi figyelembe a volt diktátor által amúgy szűkmarkúan szolgáltatott információk többségét. Arra számítanak ugyanis, hogy Szaddám hetek, hónapok múltán kezd majd csak „őszintébben” válaszolni a kérdésekre. A titokban tartott helyen kihallgatott exelnököt mindazonáltal fontos dolgokról kérdezik, mert fizikai és szellemi fáradtsága miatt gyengének tűnt ellenállása kihallgatóival szemben. Az amerikaiak igyekeznek információkat szerezni az iraki ellenállókról abban a reményben, hogy ezzel megakadályozhatnak későbbi támadásokat, vagy felszámolhatják a harcoló sejteket. A lap által idézett egyik amerikai tisztségviselő így jellemezte Szaddám viselkedését: „alkalmazkodó abban az értelemben, hogy válaszol a kérdésekre, de nem nyújt segítséget fogvatartóinak”. Az első kihallgatás során Szaddám a nyomát sem mutatta megbánásnak, ellenkezőleg: harsányan szidalmazta az iraki kormányzótanács jelen lévő négy tagját. Erről az utóbbiak egyike számolt be a kairói al-Hajátnak adott keddi interjúban. Muaffak ar-Rubai elmondta: a bukott diktátor különösen akkor fortyant fel, amikor ő (Rubai) azt mondta neki: „Légy átkozott a földön és a túlvilágon! Hogyan fogsz Allah színe elé lépni ekkora bűnlajstrommal?” A vasárnap esti kihallgatáson Szaddám védelmébe vette Kuvait 1990-es lerohanását, arra hivatkozva, hogy Irak történelmi földjének elfoglalásáról volt szó. A kurdok lakta Halabdzsa falu elleni gáztámadásról pedig, amelynek mintegy ötezer polgári személy esett áldozatul 1988 tavaszán, azt állította, hogy az irániak műve volt.

MEGMARAD A 25 MILLIÓ DOLLÁR?

Feltehetően az amerikai kincstáré marad a volt iraki diktátor fejére kitűzött 25 millió dolláros jutalom, mivel Szaddám Huszein búvóhelyét nem önkéntes nyomravezető segítségével, hanem több előállított személy kihallgatása révén találták meg. Szaddám fiainak nyomravezetője júliusban 30 millió dollárt zsebelhetett be, fejenként 15-15 milliót. Udaj és Kuszaj ellenállt, és a tűzharcban az amerikaiak lelőtték őket. A CNN hírtelevízió beszámolója szerint az amerikaiak az utóbbi időben a volt elnök több testőrét és a rezsim támasztékát jelentő tikríti klán több tagját is előállították és alapos kihallgatásnak vetették alá őket. Az egyik személytől eljutottak a másikig, míg végül megfelelő értesülésekhez jutottak ahhoz, hogy szombaton elindítsák a Vörös Hajnal műveletet.

MERÉNYLŐKET LŐTTEK LE

Tegnapi katonai bejelentés szerint előző este amerikai katonák 11 iraki merénylőt lőttek le Szamarrában. A katonák konvojának a Szaddámhoz hű csoport tagjai csapdát állítottak: először két motorral közlekedő támadó egy iskolából kilépő diákok emberpajzsa mögül kezdett lőni, majd rejtekhelyekről géppisztollyal, rakétagránátokkal és aknákkal támadtak a katonákra. Az utóbbiak idejében észlelték ezt, és tüzet nyitottak a támadókra. Az amerikaiak soraiban a tűzpárbaj során nem történt sem haláleset, sem sebesülés. Tikrítben pedig három amerikai katona éppen járőrözött, amikor Humvee gépkocsijuk közelében robbanószerkezet lépett működésbe. Az amerikaiak sérülései a közeli katonai bázis közlése szerint nem életveszélyesek.

TÜNTETŐK HALÁLA

Irak több városában tüntetéseket tartottak Szaddám Huszein elfogott diktátor mellett – és természetesen ellene is. A Bagdadtól mintegy 100 kilométerre nyugatra fekvő Ramádiban több mint 500 tüntető gyűlt össze hétfő este a tartományi közigazgatás székháza előtt. Iraki rendőrök és amerikai katonák vonultak ki az épület védelmére, s az ezt követő lövöldözésben két iraki meghalt, két további iraki és egy amerikai katona pedig megsebesült – közölte tegnap a városban állomásozó 82. amerikai légideszant hadosztály parancsnoksága. Egy másik iraki is meghalt később ugyanebben a városban egy újaabb incidensben, amelyben mintegy 30 felkelőből álló csoport amerikai egységet támadott meg egy fegyverraktár közelében. A hatalmától megfosztott diktátor mellett tüntettek Bagdad szunniták lakta Amiridzsa és Adhamidzsa kerületeiben, míg mintegy 200 síita felvonuló Szaddám ellen emelte fel szavát, és a választások kiírását sürgette az iraki főváros utcáin. Egy Bagdad közelében történt robbanástól egy amerikai katona életét vesztette. Az észak-iraki Moszul egyetemén ezer diák tüntetett tegnap reggel, majd Szaddámot támogató s az amerikai megszállást elítélő jelszavakkal végigvonultak a város utcáin. (m, t, ú)

Izrael is likvidálni akarta a diktátort

Jeruzsálem. Izrael 1992-ben tervet készített arra, hogy egy rohamosztag behatol Irakba, és likvidálja az elnököt. A tegnapi izraeli sajtó szerint most, miután Szaddám Huszeint elfogták, az izraeli katonai cenzúra feloldotta a teljes történet nyilvánosságra hozatalának tilalmát. A The Sunday Times brit lap meg nem nevezett izraeli forrásokra hivatkozva már 1993-ban hírt adott az esetről. A Tüskés bozót fedőnevű hadműveletet az izraeli vezérkar elitalakulatának, a Szajeret Matkalnak (vezérkari őrjárat) kellett volna végrehajtania Tikrítben, nem messze ad-Duár várostól, ahol Szaddámot szombat este elfogták. (Azért Tikrítben, mert Szaddám ott vett volna részt apósa temetésén.) Efrájim Szneh munkapárti parlamenti képviselő szerint Jichák Rabin akkori miniszterelnök adott utasítást Szaddám megölésére, amiért Irak az 1991-es Öböl-háborúban 39 Scud típusú rakétát lőtt ki Izraelre. A terv azonban soha nem került a kormány elé végső jóváhagyásra. A Maariv szerint a terv bírálói úgy vélték, hogy akár sikerül, akár nem, Irak biológiai fegyverrel fog visszavágni. Efrájim Szneh akkoriban a külügyi és védelmi bizottság tagja volt, a vezérkari főnök pedig Ehud Barak későbbi munkapárti kormányfő. A kommandónak egy titkos elgondolás alapján, az emberi hő által célra vezetett távirányítású rakétával kellett volna megölnie Szaddám Huszeint, de a fegyver főpróbáján, 1992. november 5-én a Negev-sivatagban baleset történt, amelyben meghalt a rohamosztag öt tagja, további hat pedig megsebesült, és ez meghiúsította a műveletet. A kommandó tagjait éppen a bevetésre szánt titkos fegyver ölte meg. A főpróbán néhány rohamosztagosnak kellett eljátszania a Szaddám és testőrei alkotta embercsoportot, és egy töltet nélküli rakétát lőttek volna ki rájuk. Tévedésből azonban egy éles rakétát töltöttek be az indítóberendezésbe. Az akciót az izraeliek lefújták, mert hírszerzői értesülések szerint az iraki elnök és az Irakba telepített merénylők csak a temetés idején lettek volna kölcsönösen olyan helyzetben, hogy a terv sikeres lehetett volna – írta akkor a brit lap. A keddi Maariv szerint Szaddám a vártnak megfelelően valóban elutazott a temetésre. (MTI)