Svájc: nem kell Szaddám

Előzőleg egyes kantonok kezdeményezték, hogy az iraki háború megelőzése érdekében Svájc fogadja be az iraki diktátort. Az elképzelést Micheline Calmy-Rey külügyminiszter is támogatta, és kezdeményezte a lehetőség megvizsgálását. A befogadáshoz a svájci menedékjogi szabályozás átdolgozására lett volna szükség, mivel aszerint csakis olyan menedékkérők fogadhatók be, akik korábban nem követtek el törvénybe ütköző cselekedetet és erkölcsileg tiszták. A befogadást javaslók azzal indokolták elképzelésüket, hogy más diktátorok is megfordultak már a Genfi-tó partján, s ha polgári lakosok százezreit lehet megkímélni ezzel a háborútól, érdemes fontolóra venni a lehetőséget. Tegnapi ülésén a svájci kormány elutasította az általános átrepülési engedélyre vonatkozó amerikai kérést is, egyrészt azért, mert egy Irak elleni támadásra nincs ENSZ-felhatalmazás, másrészt pedig Svájc semlegességére hivatkozva.

NYĺLT BT-VITA IRAKRÓL

Az USA és Nagy-Britannia, más államok várható ellenállása dacára már dolgozik az Irak elleni katonai akcióra felhatalmazást kérő, s a BT elé terjesztendő határozat tervezetén. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában tegnap is folytatódott a kedden éjszaka kezdődött nyílt vita Irakról, amelyen a világszervezet valamennyi tagállama kifejtheti álláspontját. Az alaphangot a Dél-afrikai Köztársaság ENSZ-nagykövete adta meg, aki a 115 országot összefogó el nem kötelezettek mozgalmának a nevében arra kérte a BT-t, hogy kettőzze meg erőfeszítéseit a békés megoldás érdekében. A testület tavaly októberben már tartott Irakról nyílt vitát, amely háborúellenes fórum jellegét öltötte. Akkor még tartott a diplomáciai kötélhúzás, aminek a végén a testület azonban november 8-án egyhangúlag elfogadta 1441. számú határozatát. A most készülő amerikai–brit határozattervezet az értesülések szerint megállapítja, hogy Irak tényszerűen megsérti a BT határozatát, ezért „súlyos következményekkel” kell szembenéznie, ha záros határidőn belül nem teljesíti kötelezettségeit.

A TÖRÖKÖKNEK AZ IDŐ PÉNZ

Az USA még nem tett eleget Törökország pénzügyi követeléseinek, amelyeket feltételül szabott harcoló amerikai csapatok területére telepítéséhez – közölte szerdán Abdullatif Sener miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: „még nincs döntés a kormány parlamenti felhatalmazást kérő indítványáról sem, amelyben amerikai tengerészgyalogosok törökországi állomásoztatását kérte”. Előzőleg Robert Pearson, az USA ankarai nagykövete azt mondta, hogy az időtényező létfontosságú Amerika számára. A törökök 50 milliárd dolláros segélyt szeretnének kicsikarni Washingtontól.

TÖMEGPUSZTĺTÓ FEGYVEREK HAJÓKON

A brit és az amerikai hírszerző szolgálatok három nagy teherhajót tartanak megfigyelés alatt, azt gyanítva, hogy ezek a hajók rejtik Irak tömegpusztító fegyvereit. A brit The Independent értesülése szerint a 35-40 ezer tonnás hajók három hónapja járják az Indiai-óceánt, teljes rádiócsendet tartva, megtagadva a felvilágosítást a rakomány mibenlétéről és az úti célról, ami egyértelmű megsértése a nemzetközi hajózási szabályoknak. A hajók a lap szerint november végén futottak ki, néhány nappal azután, hogy Hans Blix vezetésével ismét munkába léptek Irakban az ENSZ-fegyverellenőrök. A különböző zászlók alatt közlekedő, egy egyiptomi ügynökség által bérelt teherhajók általában az Indiai-óceán mélyvizű térségeiben járnak, de néhány arab országban, köztük Jemenben egyszer-egyszer kikötnek, feltöltendő élelmiszer- és üzemanyag-készleteiket. Az amerikai és brit haditengerészet azért nem állítja meg és kutatja át őket, mert attól tartanak, hogy beavatkozás esetén a hajókat azonnal elsülylyesztik. Ha valóban biológiai és vegyi fegyvereket, esetleg atomfegyverekhez szükséges hasadóanyagot szállítanak, elsüllyesztésük környezeti katasztrófát okozhat. Washington és London esetleg azért is halogathatja a rajtaütést, mert látványos, összehangolt akcióval akarja a világ elé tárni a megfelelő időpontban a bizonyítékot arra, hogy Irak tételesen megsértette a tömegpusztító fegyverek leszerelését előíró ENSZ-határozatokat. (m, t)