Sunak: Döntő harctéri fölényhez kell juttatni Ukrajnát

Justin Welby, Canterbury érseke, az anglikán világegyház első számú vallási vezetője ugyanakkor annak a véleményének adott hangot évfordulós üzenetében, hogy Oroszországgal nem szabad ugyanúgy bánni, ahogy Németországgal bántak az első világháború után.

III. Károly király – a brit monarchikus protokollban rendkívül szokatlan módon – hivatalos üzenetben szólt elismerően a Nagy-Britannia és szövetségesei által Ukrajnának nyújtott támogatásról.

Rishi Sunak miniszterelnök a Downing Street ismertetése szerint a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) virtuális csúcstalálkozójához intézett felhívásában hangsúlyozta: a háború megnyeréséhez Ukrajnának döntő harctéri fölényt kell kivívnia. Sunak szerint ez szükséges ahhoz is, hogy „változzon Vlagyimir Putyin orosz elnök gondolkodásmódja".

A konzervatív párti brit kormányfő szerint ennek érdekében „a lépésenkénti megközelítés" helyett arra van szükség, hogy a szövetségesek felgyorsítsák a tüzérségi, páncélozott és légvédelmi eszközök ukrajnai szállítását.

Sunak szerint a következő néhány hét nehéz lesz Ukrajna számára, de Oroszország számára is, amely „ismét túlterjeszkedik" kapacitásain. Ezért most van itt az ideje az ukrán újrafelfegyverzési, átcsoportosítási és előrenyomulási tervek támogatásának – fogalmaz üzenetében a brit miniszterelnök.

Sunak továbbra sem vállalt kötelezettséget arra, hogy Nagy-Britannia korszerű harci repülőgépeket szállítson Ukrajnának, de megismételte azt az álláspontot, hogy London támogat olyan országokat, amelyek Ukrajna által azonnal használható repülőgépeket tudnak átadni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök két hete előre be nem jelentett látogatást tett Nagy-Britanniában, és a londoni parlament két házának tagjai előtt elmondott beszédében korszerű harci repülőgépek szállítását kérte Nagy-Britanniától és a nyugati szövetségesektől.

A kérést a brit kormány érzékelhető tartózkodással fogadta, azzal érvelve, hogy a pilóták kiképzése a nyugati vadászgépek üzemeltetésére hosszú időbe telik, és Ukrajnának jelenleg a rövid távon hozzáférhető védelmi eszközök beszerzésére van a legnagyobb szüksége.

Sunak ugyanakkor a minap már jelezte, hogy London támogatná azokat az országokat, amelyek Ukrajna által „már most" használható repülőgépeket tudnak szállítani.

Nagy-Britannia a nyugati szövetségesek közül elsőként kezdte meg ukrán pilóták NATO-szabványoknak megfelelő kiképzését, de a brit kormány rendre hangsúlyozza: ez a kiképzés arra irányul, hogy Ukrajna a NATO által meghonosított harcászati módszerekkel védhesse meg légterét „a jövőben".

Justin Welby, Canterbury érseke a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapban írt, pénteken megjelent cikkében úgy fogalmaz, hogy Ukrajna ellen indított orosz invázió „a gonosz monumentális cselekedete volt", amely 18 millió ukránt ítélt száműzetésre, egyben 200 ezer orosz és több mint százezer ukrán halálos ítéletét is jelentette

Az anglikán egyház vallási vezetője nem részletezte a halálos áldozatokról általa idézett adat forrását. Azt írta ugyanakkor, hogy Ukrajna saját katonáinak és civil polgárainak életével fizet Európa biztonságáért.

Welby szerint Ukrajna nyugati támogatásának folytatódnia kell.

Az érsek hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Nyugat nem áll háborúban és nem kíván háborúba bocsátkozni Oroszországgal.

Kiemelte azt a véleményét, hogy Ukrajnát nem szabad rászorítani egy igazságtalan békemegállapodásra. Az anglikán egyház vallási főméltósága szerint igazságos béke elérése esetén olyan biztonsági struktúrát kell kiépíteni, amely valószínűtlenné teszi az újabb háborút.

Justin Welby szerint Oroszország nem kerülhet olyan helyzetbe, amilyenben Németország találta magát 1919-ben, az első világháború után. Oroszországnak lehetővé kell tenni, hogy magához térjen és biztonságban éljen, anélkül, hogy újabb agressziót indíthasson – fogalmaz igen szokatlan mértékben politikai jellegű állásfoglalásában Canterbury érseke.

Ugyancsak rendkívül szokatlan üzenetben dicsérte az Ukrajnával szembeni nyugati szolidaritást csütörtökön a brit uralkodó.

III. Károly a Buckingham-palota által ismertetett állásfoglalásában nem nevesíti Oroszországot, de úgy fogalmaz, hogy a világ „elszörnyedve nézi az ukránokra zúdított szükségtelen szenvedést".

A király szívmelengetőnek nevezte, hogy Nagy-Britannia és szövetségesei mindent tőlük telhető módon segítik Ukrajnát e nehéz időkben.

III. Károly állásfoglalásának az ad különös súlyt, hogy a brit uralkodók a monarchikus protokoll alapján gyakorlatilag soha nem hangoztatnak személyes véleményt aktuális bel- és külpolitikai kérdésekben.