Süketek párbeszéde Lahtiban

A csúcstalálkozón arról vitatkoztak, az EU a világgazdaság más résztvevői felé hogyan képviselhet minél egységesebb energetikai stratégiát. Matti Vanhanen, a soros elnökséget betöltő Finnország kormányfője, az ülés házigazdája azt mondta, egyetértést tapasztalt abban, hogy Oroszországgal kiegyensúlyozott, a közös érdekeken alapuló partneri kapcsolat jöjjön létre energiaügyekben, és ez alapuljon jogilag kötelező, szerződéses bázison.

Csakhogy Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki meghívottként részt vett a közös vacsorán, nem volt hajlandó aláírni azt az energiachartát, amelytől a nyugat-európaiak biztonságos energiaellátásuk garantálását remélik. Ami pedig az egységes európai fellépést illeti: ez is csak vágyálom, minden ország elsősorban a saját érdekeit tartja szem előtt. Robert Fico a kétoldalú szerződések politikáját szorgalmazza Oroszországgal, tekintettel arra, hogy Szlovákia teljes mértékben az orosz szállításokra van utalva – szemben például Csehországgal. Gyurcsány Ferenc is fontosnak tartotta, hogy Magyarország külön megállapodásokat köthessen Oroszországgal. Ő azt állította újságíróknak, hogy sokkal többről van szó, mint energiáról: nagy regionális politikai, stratégia kérdések körül forog a vita. „Oroszország meg kívánja változtatni a helyét a világban ... ennek a törekvésnek az egyik eleme az energiaügy. Aki nem érti Oroszországot, és nem látja, mi van az energiapolitika mögött, nem fog tudni megállapodni” – fogalmazott.

A Moszkvát ért bírálatokra reagálva Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap tagadta, hogy hazája furkósbotként használná az energiát. „Nincs olyasmink, amit egyesek energiaipari vagy gazdasági bunkónak neveznek, hanem csak átlátható nemzeti fejlesztési érdekeink vannak, összhangban a környező világgal.” Lavrov hozzátette: Oroszország azt akarja, hogy törvényes érdekei érthetőek legyenek európai partnerei számára az energiaszférában éppúgy, mint az úgynevezett „befagyasztott konfliktusok” (Abházia, Dél-Oszétia, Dnyeszter-mellék) vonatkozásában. „A kölcsönös függés kiterjesztését óhajtjuk ... a magára találó orosz biznisz európai módra viselkedik a hazai és külföldi piacokon egyaránt.”

Egy német szakértő a csúcs után megállapította: sem az EU, sem Oroszország nem hajlik a kompromisszumokra az energiapolitikában. Alexander Rahr a Vedomosztyi orosz lapban rámutatott: Európa a még az 1990-es években kialakított együttműködési felfogását védelmezi, míg Oroszország egyre jobban bezárja piacát. „Az energiaügyi egyezségek hiánya megkérdőjelezi a 2007 végén lejáró EU–orosz partnerségi megállapodást felváltani hivatott új egyezmény megkötésének lehetőségét” – mondta Rahr, bár elképzelhetőnek vélte, hogy a két partner az utolsó pillanatban rászánja magát a kölcsönös engedményekre. (MTI, ú)