Süketek párbeszéde folyt

A koszovói Gandhinak is nevezett Ibrahim Rugova elment Bécsbe. A dolog szépséghibája, hogy a koszovói kormány nem képviseltette magát, márpedig a fő témák kormányhatáskörbe tartoznak, nem az elnökibe.

(Reuters-felvétel) Pristina és Belgrád képviselői nem tárgyalnak a legfontosabb kérdésről, Koszovó státusáról, mert arról csak az ENSZ BT dönthet. A bécsi tárgyalásokat szervező koszovói ENSZ-közigazgatás (UMNIK) azt sem vette tervbe, hogy az osztrák fővárosba hívott belgrádi és pristinai vezetők tárgyaljanak vagy megbeszéléseket folytassanak egymással, nem beszélve arról, hogy a dél-szerbiai tartomány jövője nem is témája a tárgyalássorozatnak. A szervezők fél-fél órát biztosítottak a koszovói albánok és Szerbia-Montenegró képviselőinek, hogy álláspontjukat ismertethessék a megnyitón. Az UMNIK négy kérdéskört határozott meg, amelyben a koszovói albánok és a szerbek szakértőinek Bécsben egyezségre kellene jutniuk. Mindenekelőtt a koszovói vérengzés alatt eltűntek – közel 4 ezer áldozat – sorsának a tisztázása, a tartományból elmenekültek – különféle becslések szerint mintegy 200 ezer szerb és más nemzetiségű személy – visszatelepítési lehetőségének a kérdésköre, a közlekedési és szállítási feltételek rendezése, valamint az energiatermelés és -felhasználás egyeztetett szabályozása. Az UMNIK reméli, hogy a Bécsben megindult párbeszéd valahogyan elvezet Pristina és Belgrád valamiféle megegyezéséhez Koszovó státusát illetően, ami egyelőre megoldhatatlannak látszik, hiszen az albánok továbbra is ragaszkodnak a tartomány függetlenségéhez, Belgrád viszont továbbra is Szerbia-Montenegró államszövetség elidegeníthetetlen részének tekinti azt.

Már a tárgyalássorozat tegnapi ünnepélyes megnyitója is részben kudarc volt, mert a koszovói albán politikusok egy része nem fogadta el a felkérést, hogy legalább a háromórásra tervezett megnyitón egy teremben együtt legyen Belgrád és a nemzetközi közösség képviselőivel, és nem utazott Ausztriába. Bécsi kommentárok szerint nem egy koszovói albán vezető talán már a jövő évi választásokra gondolhatott, amikor megtagadta, hogy szerbiai politikusokkal egy asztalhoz üljön. Az osztrák tömegtájékoztatásban emlékeztettek arra, hogy a koszovói albánok és a szerbek kibékítése körülbelül ugyanolyan nehéz feladat, mint az izraeliek és a palesztinok közötti megegyezés elérése. Az albánokat végül is – az erőszakmentes politizálásáról koszovói Gandhinak elnevezett – Ibrahim Rugova tartományi elnök és Nexhat Daci parlamenti elnök képviselte a megnyitón Bécsben, míg Szerbia és Montenegró küldöttségét Zoran Zsivkovics kormányfő vezette. A megnyitón jelen vannak az ENSZ, a NATO és az EU vezető képviselői. Itt kell megjegyezni, a koszovói kormány távolmaradása miatt hétfőn a szerb vezetés is lemondta részvételét, s csak az utolsó pillanatban változtatta meg döntését.

Ibrahim Rugova tegnap egy demokratikus, békés és független Koszovó víziójáról beszélt Bécsben, hangoztatva: Koszovó az EU és a NATO tagja szándékozik lenni, ez pedig egy demokratikus, békés és független Koszovót jelent. Úgy ítélete meg, hogy a bécsi találkozó pozitív szomszédsági kapcsolatok kezdete lehet Szerbiával, különösen néhány gyakorlati kérdéskörben, ahol kölcsönös érdekeik lehetnek. Nebojsza Csovics szerbiai miniszterelnök-helyettes hasonlóan éles választ adott a felvetésre: Szerbia nem ismeri el Koszovó különállását, csak a szerb köztársaság részének tekinti a tartományt. Rugova megjegyzéseire reagálva Csovics leszögezte, hogy ennek fényében nem fűz nagy reményeket a tárgyalásokhoz. Úgy vélte, nem lehet párbeszéd akkor, ha a felek között nincs egyetértés abban, hogy mindketten ugyanazon állam politikusai.