Soros: kétely nélkül nincs bizonyosság

Az ideológiák abban a hamis szerepben tetszelegnek, hogy birtokukban van az egyedül üdvözítő, végső igazság, de ez nem így van - tette hozzá a pénzember. 
    Soros György előadásában kitért arra is, hogy 14 évesen meghatározó élmény volt számára Magyarország 1944-es német megszállása, melyet családja csak hamis igazolványokkal, mintegy álarcban élt túl, a nem sokkal ezután bekövetkező szovjet megszállás nyomán pedig elhagyták az országot. 
    Soros György elmondta, hogy ifjú korában londoni tanulmányai során nagy hatással volt rá Karl Popper véleményszabadságon alapuló nyitott társadalom elmélete, és akkor még komoly filozófiai pályát is el tudott volna képzelni magának. 
    New Yorkban azután tőkepiaci szakemberré vált, de - amint magát Soros György nevezte - "bukott filozófusként" is évtizedeken át dolgozott a reflexivitás elméletén, melynek lényege, hogy a megfigyelő nézőpontjától döntően függ az objektív világról kialakított kép és az abból következő cselekvés, magatartás.
    A világ, főleg a pénzügyi rendszerek olyan bonyolultak, hogy elméletbe nem foglalhatók. David Hume, XVIII. századi angol filozófusnak igaza van abban, hogy az ember nem csak racionális, de érzelmektől, szenvedélyektől is befolyásolt lény és ezt a társadalomtudományoknak, így a közgazdaságtannak is fel kell ismernie.
    Az emberek arra törekszenek, hogy megértsék és megváltoztassák a világot, e két nézőpont azonban ellentmond egymásnak. Ha például azzal a szándékkal közelítünk a világhoz, hogy megváltoztassuk, akkor nem tudunk róla elfogulatlanul objektív képet alkotni - fejtegette Soros György. Az üzletember szerint a tavalyi pénzügyi válság egy, az ő elméletével is leírható reflexív eseménysor volt, amelyben nem csak a valóságnak, de az emberek valóságról, pénzpiacokról, befektetésekről alkotott elképzeléseinek is igen fontos szerepe volt. Soros György szerint a közgazdászok nem hajlandók kellő fontosságot tulajdonítani az emberi bizonytalanságnak, az egyensúly hamis látszata pedig hozzájárul a pénzügyi "buborékok" kialakulásához. A közgazdászok tévedtek abban is, hogy tökéletesen megismerhető az emberek gazdaságról alkotott képe, gazdasági motivációi és ez alapján előreláthatók cselekedeteik.
    Minden pénzügyi jelenség magyarázata olyanoktól származik, akik érdekeltek, ezért szubjektív szempontokból tekintenek a vizsgált eseményekre - mondta a tőkepiaci szakember.
    A társadalomtudományokat, köztük a közgazdaságtant nem annak alapján kellene megítélni, mennyire objektív képet nyújt a világról, hanem hogy mennyire gyakorol kedvező hatást a társadalom alakítására - mondta Soros György. A pénzember az általa alapított Közép-európai Egyetem szervezésében öt napon át tart előadásokat a Magyar Tudományos Akadémián többi között a pénzpiacokról, a tavaly kirobbant pénzügyi válságról, a nyílt társadalomról és a jövő lehetőségeiről, továbbá Kína változó szerepéről a világban.