<p>A nemzeti egység nem épülhet önkényesen kiválasztott értékekre - mondta a köztársasági elnök a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az 1956. október 22-i műegyetemi forradalmi diákgyűlés 52. évfordulóján.</p>
Sólyom a nemzeti egységről
Sólyom László szerint az emberek csalhatatlanok abban, hogy mikor hiteles a nagy, közös értékekre való hivatkozás. Megérzik, vajon az egységre hívó célkitűzés beleilleszkedik-e azoknak az eseményeknek és tapasztalatoknak a sorába, amelyek ezeknek az alapvető értékeknek a tartalmát adják - tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy az ilyen esetek ritkák, de az ötvenhatos forradalom bizonyosan ilyen volt.
"Fel sem merülhet, hogy a nagy és magasztos szavak, a szabadság, a nemzeti függetlenség akkor üresen vagy hamisan csengett volna" - fogalmazott. Mint kiemelte, a forradalomnak már kitörésének pillanatától halottai voltak, és számuk a harcokban, a civilekre adott sortüzekben, majd a megtorlásokban csak növekedett.
Hozzátette: az ötvenedik évforduló sok-sok emlékműve nemcsak október 23-ának szól, hanem az áldozatoknak is. Mint mondta, a legmegrázóbb megemlékezések azok voltak, amelyek a halottakat siratták Mosonmagyaróvárott és Salgótarjánban. A köztársasági elnök azt mondta, ezért szeretné újra és újra felidézni a forradalom fényes oldalát, boldogító élményét, ahogy az emberek egyszerre magukra találtak, és amikor végre kimondták az igazságot, úgy talált magára a nemzet is.
Sólyom László szerint a nemzeti egység volt az októberi forradalom nagy ajándéka, és az egész országban közös, elemi érzés megteremtette a maga eszközeit és intézményeit. Annak ellenére, hogy sok-sok eltérő indíték, cél, eszmevilág munkált ezekben, a mélységes egység nem tört meg - jegyezte meg. Emlékeztetett arra, hogy a mostani évfordulóra már lezáródtak a forradalom ötvenéves jubileumának eseményei, a nyáron, Nagy Imre mártírhalálának félévszázados évfordulójával véget ért az ünnepkör.
Véleménye szerint a hosszúra nyúlt ünnepi időszak nagy lehetőséget kínált az önmagunkkal szembenézésre, a lelkiismeret-vizsgálatra. Mint fogalmazott, "az évforduló egyértelmű, tiszta beszédet követelt: forradalom vagy ellenforradalom; '56 vagy Kádár; összemosható-e a szabad Magyarország az 1989 előtti rendszerrel; lehet-e válogatni a múltban; sokféle vagy egyetlen ötvenhat van-e". Az államfő szerint már az is fontos eredmény, hogy az állásfoglalást nem lehetett megkerülni, "és fogadjuk megnyugvással, hogy alkotmányjogi aktusok is egyértelmű választ adtak a kérdésekre, mégpedig a forradalom javára". A köztársasági elnök az ünnepségek után 56-os szervezetekkel együtt megkoszorúzta az '56-os Műegyetemi Emlékművet. (MTI)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.