<p>Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt munkatársa kijelentette az NBC tévében helyi idő szerint szerdán sugárzott interjújában, hogy nem áll az orosz kormány ellenőrzése alatt, és nem ad át Moszkvának hírszerzési információkat.</p>
Snowden: nem adok át hírszerzési információkat Oroszországnak
Snowden először adott interjút amerikai tévének, a beszélgetésből a csatorna kedden már adott le részleteket. A volt NSA-alkalmazott informatikus már csaknem egy éve Moszkvában él, az orosz hatóságok menedéket adtak neki. Kijelentette, hogy nincs kapcsolata az orosz kormánnyal, semmilyen támogatást, javadalmazást nem kap tőlük. Megsemmisített minden olyan titkos anyagot, amely nála volt, mielőtt Moszkvába utazott, "nem vittem semmit Oroszországba, így nem is adhattam át nekik semmit" - mondta Brian Willams híradóvezetőnek az egyórás interjúban. Jelenlegi és volt amerikai hírszerzési tisztségviselők szerint viszont képtelenség, hogy az orosz biztonsági szolgálatok ne akarnának titkokat kicsikarni Snowdentől. "Gondolom, az orosz hírszerzés most manipulálja őt" - mondta a múlt hónapban Keith Alexander volt NSA-igazgató. "Az igazat megvallva sohasem akartam Oroszországban maradni - folytatta Snowden. - Lefoglalt repülőjegyem volt Kubán át Latin-Amerikába, de megakadályoztak az elutazásban, mert az amerikai kormány úgy döntött, hogy bevonja az útlevelemet, és így a moszkvai repülőtéren rekedtem. Amikor megkérdik, miért vagyok Oroszországban, azt felelem, kérdezzék a (washingtoni) külügyminisztériumot." Idézte John Kerry amerikai külügyminisztert, aki szökevénynek nevezte őt, arra biztatva, hogy "szedje össze magát, és térjen vissza az Egyesült Államokba". "Hogy aztán amnesztia vagy kegyelem valaha szóba jöhet-e, azt nem én mondom meg. Erről a közvéleménynek és a kormánynak kell döntenie. De ha van egy hely a világon, ahova mennék, akkor haza" - mondta. Snowden egy rövid kitérővel bírálta Vlagyimir Putyin orosz elnököt a szólásszabadság elfojtásáért. Önmagát a magánélet és a polgári szabadságjogok védelmezőjének mondva "frusztrálónak" nevezte, hogy most ott vesztegel, "ahol e jogokat olyan kihívás éri, amelyet mélységesen méltánytalannak tekintek". "Kémkiképzést kaptam a szó hagyományos értelmében, amennyiben fedett ügynökként éltem és dolgoztam külföldön, olyan állásban, amely nem volt, még álnevet is kaptam - válaszolt azoknak, akik őt "egyszerű elemzőnek" vélik. "Műszaki szakembernek" tartja magát, és tevékenységét így írta le: "Nem emberekkel dolgozom. Nem toborzok ügynököket. A dolgom az, hogy rendszereket állítsak az Egyesült Államok szolgálatába. És ezt minden szinten csináltam - a legalsótól egészen a legfelsőig." Elmondása szerint beépített ügynökként dolgozott külföldön a Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) meg az NSA-nek, és a Védelmi Hírszerző Ügynökséget (DIA) is szolgálta a Közös Kémelhárító-képző Akadémia (JCITA) előadójaként, "ahol forrásokat és módszereket fejlesztettem ki arra, hogy információink és embereink biztonságban legyenek szerte a világon a legellenségesebb és legveszélyesebb körülmények között. (...) Így amikor (a bírálók) azt mondják, hogy én (csak) egy alapszintű rendszeradminisztrátor vagyok, és nem tudom, miről beszélek, az szerintem kissé félrevezető."
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.