Sikeresek a választási megfigyelők

Brüsszel. Sikersztorinak tartják az unió választási megfigyelő misszióinak 15 éves történetét, az Európai Parlament képviselői ezért növelnék a hasonló küldöttségekben való európai részvételt. Erről fogadott el jelentést az EP pár nappal ezelőtt.

Az EU először 1993-ban, az első oroszországi többpárti választásokra küldött választási megfigyelőket. A megfigyelés uniós módszertanát azonban csak az EB 2000 áprilisában kiadott, az EU választási segítségnyújtásáról és megfigyeléséről szóló közleményével vezették be. Azóta több mint 50 ilyen uniós megfigyelő misszió mű?ködött 32 afrikai, ázsiai és latin-amerikai országban.

A jelentés hangsúlyozza: az unió külpolitikájának keretében végzett választási megfigyelés sikeres eszköznek bizonyult a demokrácia világszerte történő előmozdításában. „A sikernek köszönhetően az EU nemcsak vezető szerepre tett szert a nemzetközi választási megfigyelés terén, hanem jelentősen növelte globális szereplőként megszerzett presztízsét is.” A dokumentum megállapítja: a nemzetközi megfigyelés célja, hogy erősítse a választási folyamat legitimitását, növelje a választások iránti közbizalmat, visszariasszon a választási csalástól és feltárja azt, ha előfordul. Ezen túl célja még, hogy „elemzéseket és jelentéseket készítsen és ajánlásokat tegyen a választási folyamat valamennyi aspektusának javítása, a viták rendezése és az emberi jogok, valamint általában a demokrácia védelme érdekében”. Ezt a fogadó országgal teljes együttműködésben kell végezni. Az EP ezért határozottan fokozni akarja a választási megfigyelésben való részvételét.

Évente több mint 30 millió euró áll az uniós megfigyelő missziók rendelkezésére. A képviselők úgy vélik, az új és fejlődő demokráciákban a választások megfigyelését továbbra is prioritásnak kell tekinteni, mivel az ezekből származó ajánlások általában ezen államok számára járnak a legnagyobb jótékony hatással”. Az EP „elismeréssel adózik az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodájának (ODIHR), amelynek úttörő munkája erős ösztönzést adott a választási megfigyelésről szóló uniós módszertanhoz”.

A 15 év alatt jelentősen gyarapodott a tapasztalt választási szakértők száma. Jól bevált az a gyakorlat, hogy a megfigyelő missziók élére általában egy európai parlamenti képviselőt neveznek ki. Ha nem sikerül – ilyen is volt – feltölteni az EP-s megfigyelői helyeket, akkor régebbi képviselőket kell meghívni. A szöveg kiemeli az új megfigyelők aktív toborzásának és képzésének fontosságát, hogy folyamatosan biztosítani lehessen a szükséges szakértelmet. Fontos az is, hogy az unió figyelemmel kísérje a megfigyelők ajánlásainak végrehajtását. (ep-s)