Segély a tagjelölteknek

A NATO novemberi prágai csúcsértekezletén kívánnak döntést hozni arról, hogy mely államokat hívja meg a jelenleg 19 országot tömörítő szövetség a tagok sorába. A hidegháború utáni első bővítési körben, 1997-ben a madridi NATO-értekezleten meghívták, 1999-ben pedig felvették Magyarországot, Lengyelországot és a Csehországot. Most a tagságra törekvő országok száma tíz, de közülük csak hétnek van reális esélye a felvételre – annak a hétnek, amely számára a Bush által most aláírt törvény egyúttal katonai támogatás folyósítására is felhatalmazást ad. A törvény nem írja elő kategorikusan, hogy e hét országot – és csak ezeket – kell felvenni a NATO-ba a második körben, de teljesen valószínűtlen, hogy ez a kör most tovább bővülne. E hét ország: a minden szempontból problémamentesnek látszó Szlovénia, a három balti állam (Észtország, Lettország és Litvánia), amelyek NATO-taggá válását megkönnyíti, hogy az oroszok az utóbbi időben felhagytak az ez elleni tiltakozással, továbbá Románia és Bulgária, amelyek a Balkán stratégiai fontosságának növekedésével párhuzamosan jelentős erőfeszítéseket tesznek, és igyekeznek minél tevékenyebb lenni a terrorizmus elleni közös harcban. És végül Szlovákia, amelynek felvételét – az AP szerint – némiképp kérdésessé teszi, hogy a Nyugaton többen tartanak Vladimír Mečiar esetleges őszi parlamenti választási győzelmétől.

A további három, szintén a NATO-ba törekvő államot – Horvátország, Albánia és Macedónia – esélytelennek tartják arra, hogy most felvételt nyerjenek az atlanti szövetségbe. A hét esélyesnek megajánlott amerikai támogatási keretösszeg 55,5 millió dollár. Ezt a következőképpen osztják el: Szlovákiának 8,5 millió dollár, Bulgáriának 10, Észtországnak 6,5, Lettországnak 7, Litvániának 7,5, Romániának 11,5 és Szlovéniának 4,5 millió dollár. Az elosztás nem tükröz politikai preferenciákat, inkább az egyes országok nagyságához igazodik. (MTI, TASR)