Sajátos kormánypárti program Erdély számára

Bukarest. A tavaly decemberben megalakult PSD-kormány tagjainak részéről eddig még nem érte olyen durva támadás Magyarországot, mint a múlt hét végén. Figyelemre méltó: Ioan Rus belügyminiszter egy nappal azután fogalmazta meg vádjait, hogy Adrian Nastase miniszterelnök arról beszélt: elejét kell venni a küszöbönálló válságnak a két ország kapcsolataiban, s az elkövetkező hetekben „kiélezett sajtóháború várható” Románia és Magyarország között. Rus belügyminisztert a hét végén választották meg a PSD Kolozs megyei szervezete elnökének. Ebben a minőségében ismertette azt a dokumentumot, amelyet Erdély szociáldemokrata programja címmel a párt helyi szervezete dolgozott ki. E program egyik alaptétele, hogy Magyarország olyan „belső anyaországot” akar létrehozni a romániai Hargita, Kovászna és Maros megyékben, amely főszerephez jutna Erdély többi részének fejlesztésében is, és ezzel gazdasági ellenőrzés alá próbálja vonni a térséget.

A belügyminiszter szerint Erdély évszázadokon keresztül európai térség volt, jelenlegi küldetése pedig az, hogy az egész román térség európai integrációjának motorja legyen. Erdély az a kapu, amelyen az európai gazdaság belép Romániába. „Ennek elismerése azonban csak azzal együtt történhet meg, hogy elismerjük: a román állam érdeke minden regionális érdek felett áll.” Rus úgy véli: miközben a román állam az etnikai toleranciát szorgalmazza és áttekinthetően alkalmazza a nemzeti kisebbségek védelmének európai normáit, azoknak a románoknak az esetében, akik kisebbségi helyzetben élnek saját hazájukban, el kell viselniük a magyar szervezetek és a helyi közigazgatás szegregációs, kirekesztő politikáját. „Hargitában és Kovásznában a románok diszkrimináció áldozatai etnikai hovatartozásuk miatt. Igyekeznek megakadályozni, hogy bármilyen román állampolgár letelepedjen ebben a térségben. Sőt, ebben a térségben a román állam jelentős mértékben elveszítette a fennhatóságát.” Ioan Rus szerint a „magyar monokultúra betáplálása folyik a hamis módon Székelyföldnek nevezett” térségben. Az önkormányzat, a kollektív jogok követelésével enklávék kialakításának kísérlete folyik az iskolákban, a kulturális intézményekben, a tömegtájékoztatásban olyan elvek alapján, mint a szubszidiaritás, a decentralizáció és a helyi autonómia. „Forgalomba hozták a Hargita, Kovászna és Maros megye területén kialakítandó belső anyaország koncepcióját. Ez Magyarországgal együtt főszerepet játszana Erdély többi részének fejlesztésében és megszerezné a térség feletti gazdasági ellenőrzést. A magyar állam által kidolgozott programot kormányzati és nem kormányszervezetek, gazdasági vállalkozások, állami, illetve magántőkével működő kereskedelmi bankok bevonásával akarják megvalósítani.” Hozzátette: a magyar propaganda egyik alapelemét jelenti az, hogy ösztönzik az erdélyi és az ország többi részén élő románok közti ellentéteket. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy lábra kapjon az erdélyi nacionalizmus, amit majd szeparatizmussal lehet helyettesíteni. Ezt a célt szolgálja annak a nézetnek a terjesztése, hogy Erdély föderalizálása, illetve közigazgatási autonómiájának megteremtése gazdasági szempontból sokkal hasznosabb lenne az erdélyiek számára, mint az, hogy egy túlcentralizált, a megyék fejlesztésében nem érdekelt hatalomnak vannak alávetve. Rus úgy véli, a státustörvény éppen az elmagyarosítást szolgálja, mivel a nemzetiségi önmeghatározást alapvetően gazdasági motivációkkal ösztönzi.

A tőke nem szereti, ha címkézik

Bukarest. Markó Béla, az RMDSZ elnöke tegnapi reagálásában kijelentette: Egyesek valóban szeretnék Romániában, hogy sikerüljön elriasztani a magyarországi befektetőket, de aki etnikailag kezdi megkülönböztetni a tőkét, csak azt fogja elérni, hogy általában nem fog jönni a tőke, mert nem szereti, ha címkézik. Markó szerint az Erdély gazdasági ellenőrzéséről hangoztatott vádakat az elmúlt 11 évben folyamatosan hallani lehetett. Nem tartotta kizártnak: a kormánypárt részint ezzel a magyarellenességgel próbálja belpolitikai síkon ellensúlyozni azt, hogy a parlament várhatóan e héten megvonja Corneliu Vadim Tudor szenátor mentelmi jogát. Emellett úgy látszik, a PSD azzal próbálja Kolozsváron kiütni a nyeregből Gheorghe Funart, hogy politikusai a polgármesterre jellemző nyilatkozatokhoz hasonlókat tesznek. (MTI)