Saját összetételéről vitázik az EP

A francia néppárti Alain Lamassoure és a román szocialista Adrian Severin EP-képviselő előterjesztése azon alapul, hogy az uniós állam- és kormányfők idén június 21–22-én Brüsszelben tartott értekezletükön felkérték az EP-t: októberig álljon elő a saját jövőbeli összetételére vonatkozó javaslatával, annak figyelembe vételével, hogy az EU reformszerződésének tervezete szerint a képviselői helyek számát a mostani 785 helyett 2009-től 750-ben maximálnák. A Lamassoure-Severin javaslat értelmében Szlovákiának a jelenlegi 14 helyett csak 13 mandátum járna. Az Európai Parlament alkotmányügyi szakbizottsága október 2-án 17 igen, 5 nem, 3 tartózkodó szavazattal fogadta el a tervezetet. Abban a valószínűtlen esetben, ha a plénum nem fogadná el az új szabályozást, az unió jelenleg érvényes alapszerződései, valamint a román, illetve bolgár csatlakozási szerződésben foglaltak szerint kellene eljárni. Márpedig eszerint az EP-nek 2009-től kezdve csak 736 tagja lenne.

A jelenlegi 785-ös létszám úgy jött ki, hogy – ideiglenes megoldásként – a 2004-es EP-választásokon az akkori tagországok között szétosztották az akkor még nem EU-tag Romániára és Bulgáriára jutó helyeket is. Közben, 2007-ben viszont belépett az EU-ba ez a két ország, így az ő képviselői helyeik növelték meg az összlétszámot.

A 750 euroképviselővel számoló új tervezet értelmében az egyes tagállamoknak jutó helyek számát a „degresszív arányosság” elvének alkalmazásával határoznák meg.

A 2006 novemberi népességi adatokkal számolva eszerint egy máltai EP-képviselő 67 ezer máltait képviselne annak nyomán, hogy „5-ről 6-ra jutna” a mandátumok számát illetően. A legnagyobb Németország esetében viszont a mostani 99-ről 96-ra csökkenne a helyek száma, és így 859 ezer lakosonként járna egy mandátum. A kétmilliós Szlovénia minden 250 ezer, a közel 22 milliós Románia pedig minden 655 ezer fő után jutna egy-egy EP-helyhez. (A szlovén EP-képviselők száma 7-ről 8-ra növekedne, a románoké 35-ről 33-ra csökkenne.)

Az említett országokon túl csökkenne a mandátumszáma Belgiumnak (24-ről 22-re), a Cseh Köztársaságnak (24-ről 22-re), Dániának (14-ről 13-ra), Görögországnak (24-ről 22-re), Franciaországnak (78-ról 74-re), ĺrországnak (13-ról 12-re), Olaszországnak (78-ról 72-re), Litvániának (13-ról 12-re), Hollandiának (27-ről 26-ra), Lengyelországnak (54-ről 51-re), Portugáliának (24-ről 22-re), Finnországnak (14-ről 13-ra), Nagy-Britanniának (78-ról 73-ra) és Magyarországnak (24-ről 22-re).

A jelenlegi mandátumszámot őrizné meg Bulgária (18), Észtország (6), Spanyolország (54), Ciprus (6), Lettország (9) és Luxemburg (6). Több mandátumot kapna Ausztria (18 helyett 19-et) és Svédország (19 helyett 20-at).

Elégedetlenek az elosztással a lengyelek, mert sérelmezik, hogy a velük eddig azonos számú mandátummal rendelkező Spanyolország megőrizné pozícióját, Varsó viszont hárommal kevesebb euroképviselőt küldhetne Brüsszelbe. A lengyeleknek a reformszerződés egyéb pontjaival is kifogásaik vannak, és mivel Lengyelországban a lisszaboni csúcs után tartják a parlamenti választásokat, kérdés, hogy Varsó végül engedékenynek mutatkozik-e.

Romano Prodi olasz miniszterelnök szintén elégedetlenségét hangoztatta, mert Olaszország eddig ugyanannyi helyet mondhatott magáénak, mint Nagy-Britannia és Franciaország, de a Rómának jutó mandátumok száma most erősebben csökkenne. Prodi szerdán Brüsszelben tárgyal, és értesülések szerint azzal próbál érvelni, hogy az új mandátumelosztási szisztéma aránytalan előnyhöz juttatja a nagy bevándorló tömegeket vonzó országokat.

Az Európai Parlament összetételéről végső soron a tagállami kormányokat képviselő Európai Tanácsnak kell döntenie, egyhangúlag. A holnapi szavazás tehát nem mondja ki még a végső szót: az uniós állam- és kormányfők október 18–19-én, Lisszabonban tartanak csúcstalálkozót a reformszerződésről. Előtte az uniós külügyminiszterek október 15-én Luxembourgban egyeztetnek.

A jelentés szerint a jelenlegi szakaszban nincs szükség további, „megjósolhatatlan bővítések hatásának figyelembe vételére. Az unió későbbi megnagyobbodása esetén így a jövendő csatlakozási szerződésekben a 750 helyben megszabott maximum ideiglenes felfüggesztésével” kezelnék a problémát – ahogy ez a román és bolgár csatlakozás idején is történt.