Rövidesen újra látogatható lesz az Arany utcácska a prágai várban

A Moldva-parti cseh metropolisz egyik legvonzóbb és legfestőibb idegenforgalmi látványossága egy éves felújítás után júniusban nyílik meg újra a turisták és a széles nagyközönség előtt.

A nagyrészt a 16. és a 17. századból származó kéttucatnyi házacska, amely fecskefészekként tapad az ősi Hradzsin várfalához, már fel van újítva, jelenleg a házacskák bebútorozása, a minikiállítások elkészítése, véglegesítése van folyamatban. A házikók mintegy felében megmaradnak a korábbi kiállítások, berendezési tárgyak, míg a másik fele teljesen új bútorzatot kap. Itt jutottak szóhoz a barrandovi filmstúdiók mesterei.

"Számunkra ez nem a pénzügy, hanem becsületbeli és presztízs ügy. Ilyen munkát kapni, mint az Arany utcácska bútorainak és berendezéseinek az elkészítése, egyedülálló a világon" - nyilatkozta újságíróknak Pavel Jiras, történész, az Arany utcácska kiállításainak a kurátora. Az egykori házberendezési tárgyakat a filmstúdiók műhelyeiben készítik, majd fokozatosan elhelyezik őket a "gyufaskatulya" nagyságú házikókban, hogy a látogatók reális képet kaphassanak az egykori lakók életkörülményeiről.

"Az egyik kiállítás a II. Rudolf korában élt várkapu őrzők, katonák lakásába nyújt betekintést, egy másik pedig az akkoriban nagy becsben álló aranyművesekébe. Lesz ott reneszánszkori kocsma, de varrónői szoba is, korabeli "orvosi" rendelő, illetve egy jósnő szobája is megtekinthető lesz. Egy-két házba barokk bútorok kerülnek" - fejtette ki Jiras.

Az összes berendezési tárgy szakértőkkel együttműködve készül. "Mindennek úgy kell kinézni, mintha a lakók csak tegnap hagyták volna el otthonukat" - jegyezte meg a történész.

Elmondta: bár a történelmi filmek számára már rengeteg tárgyat készítettek a barrandovi mesterek, ez a munka őket is megnyerte, lenyűgözte. "Ahol lehetett, ott a bútorokat és a berendezéseket megpróbáltuk az eredeti vagy ahhoz nagyon hasonlító anyagból előállítani. Minden darabnak ráadásul réginek, használtnak kell kinéznie" - tette hozzá.

A felújítás legfőbb oka a helyi csatornarendszer tarthatatlan állapota volt. Tudni kell azt is, hogy az Arany utcácska a valóságban nem szilárd talajra, hanem a Szarvas-árok szélére a hosszú évtizedek folyamán kihordott különféle törmelékre, szemétre épült, így geológiai szempontból eléggé ingatag. A helyi csatornázást legutóbb valamikor a 20. század közepén újították fel, de csak részben, és ma már nagyon meglátszik rajta az idő foga.

A Prága leglátogatottabb műemlékei közé tartozó Arany utcácskát évente több mint egymillió ember keresi fel. Felújítása a nem végleges adatok szerint mintegy 40 millió koronába (több mint 400 millió forint) került, miközben a Hradzsin egy évig is komoly bevételektől esett el. Korábban csak a bérleti díjakból évente mintegy 20 millió korona folyt be a kasszába, s jelentős bevételi forrás a belépődíj is.

Az Arany utcácska ma is álló legrégibb házai a Hradzsint elpusztító 1541-es tűzvész után épültek, többségük azonban a 17. századból való. A legenda szerint itt éltek II. Rudolf német-római császár alkimistái, a 20. század elején egy ideig ott lakott Franz Kafka, a világhírű prágai német író is. Az Arany utcácska házai mai formájukat, kinézetüket az 1950-es évek első felében elvégzett felújításkor kapták.