Röszkei terrorper – hatályon kívül helyezték az ítéletet

Hatályon kívül helyezte a Szegedi Ítélőtábla a röszkei átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás miatt terrorcselekmény elkövetésével vádolt szír Ahmed H. elsőfokú ítéletét. Mezőlaki Erik tanácsvezető bíró indoklásában elmondta: az elsőfokú bíróságnak a bizonyítékokat egyenként és összességükben is értékelnie, mérlegelnie kellett volna. Ehelyett a bíróság a tényállást úgy állapította meg, hogy az ítéletből nem derült ki, melyik konkrét bizonyítékra és milyen érvelésre alapozzák.  Mezőlaki Erik elmondta: terrorcselekményt az követ el, aki egy állami szervezetet rá akar kényszeríteni arra, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. Az eljárás során meg kellett vizsgálni, hogy a vádlott elkövetett-e ilyen bűncselekményt, és ha igen, azt milyen céllal tette, terrorista jellegű volt-e. Az elsőfokú bíróság a rendőrök megdobálásának tényét megállapította, és azt is, hogy ennek célja a határátkelőhely megnyitása és angol tolmács biztosításának elérése volt – tette hozzá a bíró. Ezeket a körülményeket a bíróság azonban nem értékelte. A vádlott a tolmács követelését és a dobálást is elismerte, de tagadta, hogy kordonfeldöntéssel, vagy a rendőrök megtámadásával fenyegetett volna. Tagadta azt is, hogy kétórás ultimátumot adott a határ megnyitására. Az elsőfokú bíróság a követelések tényét és azok pontos tartalmát korántsem következetes és egybehangzó vallomások alapján állapította meg. A videofelvételek között nincs olyan, amely önmagában alátámasztaná a fenyegetéseket. Az ítélőtábla elrendelte, hogy az ügyet az elsőfokú bíróság új tanácsa tárgyalja. Megállapította továbbá, hogy a másodfokú eljárás során közel 450 ezer forint bűnügyi költség merült fel. A vádlott előzetes letartóztatásban marad. Az ítélethirdetés előtt, az utolsó szó jogán Ahmed H. elutasította a terrorcselekmény vádját. Közölte: mindössze egy olyan országba szerettek volna menni, ahol menedéket kapnak. Beszámolt arról is, hogy Magyarországig embertelen körülmények között utaztak, és a határzárról nem tudtak. Ahmed H. azt mondta, hogy súlyos cukorbeteg anyja rosszul lett a határon, de a Magyar Vöröskereszt egyik munkatársa gyógyszerrel segített. Ezen a segítségen felbuzdulva ment oda a magyar rendőrökhöz, hogy kérje, engedjék átmenni a gyerekekkel, asszonyokkal érkező csoportját a határon.  Elmondása szerint egy pakisztáni vagy afgán férfi elvette tőle a megafont, és az édesanyját kezdte szidni, ezért mérgében őt, nem pedig a rendőröket kezdte dobálni. Miután látták, hogy nem nyílik meg a határ, távoztak. Beszélt arról is, hogy alvás közben fogták el, akkor szembesült az ellene felsorakoztatott súlyos vádakkal. Ahmed H. hivatkozott arra, hogy soha nem volt gondja a hatóságokkal, pedig már negyvenéves, de ha meghallják az emberek a nevét, egyből azt gondolják, terrorista. Muszlimként azonban tiszteletben tartja a népeket, és a más vallásúakat – jegyezte meg, hozzátéve: nem fanatikus, és bízik abban, hogy a bíróság igazságos döntése nyomán visszatérhet családjához.