Robertson a kiszivárogtatásokról

Brüsszel. A NATO védelmi tervező bizottsága tegnap Brüsszelben jóváhagyta azoknak a katonai készenléti intézkedéseknek a tervét, amelyeket Törökország kért területe védelmének megerősítésére az iraki feszültség kapcsán. A döntés értelmében megkezdődhet a szövetség elektronikus légi felderítő AWACS gépeinek kivezénylése Törökország légterébe és konfliktus esetén a szövetségesek Patriot légelhárító rakétákat, valamint vegyvédelmi és biológiai hadviselés elleni szakszolgálatokat is küldenek.

Lord Robertson arra számít, hogy az Irakkal kapcsolatos határozat nehéz megszületése után a szövetségben lecsillapodnak az ellentétek. A NATO-főtitkár interjújában – amely tegnap jelent meg a Der Standaardban és a La Libre Belgique-ben – rámutatott: a NATO-ban 11 nap kellett a határozat megérleléséhez, míg az ENSZ Biztonsági Tanácsában 42 nap az 1441. határozathoz. Azt is elismerte viszont, hogy közben elérkezett egy olyan holtponthoz, amikor Franciaország, Németország és Belgium ellenkezése miatt közvetlenül a 19 ország állam- és kormányfőihez fordult, hogy ne engedjék a szövetség zsákutcába jutását. Robertson szégyenletesnek nevezte, hogy e levelének részletei kiszivárogtak belga lapokba, mert talán sohasem fordult még ez elő a védelmi szövetség bizalmas jelzésű dokumentumával. Elmondta, múlt szerdán írt a tagállamok vezetőinek, s leveléhez csatolta a tanácsban tett aznapi felszólalásának főbb pontjait. Ezekből jelentek meg részletek a lapokban. ĺme: „Határozathozatali képtelenségünk következményei rendkívül súlyosak. Módfelett csalódott vagyok, hogy ezek az országok készek ekkora kockázatokat vállalni egy ennyire technikai jellegű ügyben... A NATO a nemzetek kollektív tulajdona. Önöké lesz a felelősség, ha szétrombolják. Ami ennél is súlyosabb, úgy hiszem, hogy egy szövetséges biztonságával játszanak... Ez a holtpont arra buzdítja Szaddám elnököt, hogy ne szereljen le, sőt talán vesse is be fegyvereit.”