Répás Zsuzsanna: az autonómia kérdése már nem tabu

A Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a tartományi képviselőház elnökével, illetve Korhecz Tamással, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnökével folytatott kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, a Vajdaságban már a kilencvenes években megfogalmazódott a perszonális, a területi és a tartományi autonómia kérdése, és itt sikerült „kárpát-medencei szinten egyedülálló módon” egy olyan nem területi autonómiát létrehozni, amelynek következtében felállhatott az MNT, és azóta is gyakorolhatja jogait.    Répás Zsuzsanna arról beszélt: a külhoni magyarság jogainak és autonómiatörekvéseinek egyik fontos lépése az, hogy a magyar kormány mindig konzultáljon a más országokban élő magyarsággal az ott élők elképzeléseiről, és az adott ország kormányával már ezek ismeretében tárgyaljon.     A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár ismertette az erdélyi, a felvidéki és a kárpátaljai magyarság autonómiatörekvéseit. Kifejtette, nagyon fontos az egységes fellépés és az anyaország támogatása, Magyarország pedig már az alaptörvényében is leszögezte, hogy támogatja és segíti a külhoni magyarokat. Ennek kicsúcsosodása volt az, hogy a Fidesz vállalta azt, miszerint az európai parlamenti választásokra összeállított választási listáján helyet kaptak a külhoni magyarság képviselői is.     Korhecz Tamás szerint a nemzeti tanácsok jogai nem nevezhetők kicsinek, és ennek egyik bizonyítéka az is, hogy a szerbiai alkotmánybíróság januárban megnyirbálta a nemzeti tanácsok jogköreit, mert soknak ítélte azokat.     Az MNT elnöke arról is szólt, hogy az autonómiáról sokan beszélnek, de az elképzelések gyakran eltérőek. Magyarázata szerint az autonómiát egyes politikusok „mantraként” használják, azt gondolva, hogy ha ismételgetik ezt a szót, akkor megváltozik valami. Vannak olyan helyzetek, amikor az autonómia a végcél, az egész politizálás céljaként jelenik meg, de a politikusok voltaképpen nem tudják, hogy milyen típusú autonómiát, illetve milyen jogokat szeretnének – mondta. Majd hozzátette, hogy vannak olyanok is, akik valójában megvalósíthatatlannak tartják, de adott esetben politikai vihar kavarására vagy szavazatszerzésre használják.     Hozzáfűzte még, hogy az autonómia egyik elengedhetetlen eszköze a kisebbségvédelemnek, és ezzel el lehet érni a két legfőbb célt is: a szülőföldön magyarként való megmaradást, illetve a teljes és valós egyenrangúságot a szülőföldön. „Amikor autonómiáról beszélünk, akkor arról beszélünk, hogy megvan-e a lehetőség arra, hogy ezt a két alapcélt elérjük” - magyarázta. Ezt követően az MNT példáján keresztül ismertette mindazokat a célokat, amelyeket sikerült és nem sikerült már megvalósítani a Vajdaságban. Pozitív példaként említette a magyar nyelven tanuló diákok számának növekedését, illetve azt, hogy évtizedek óta most először ugyanannyi magyar fiatal érettségizik, mint ahány szerb.     Pásztor István hihetetlenül fontosnak nevezte azt a lépést, hogy a Fidesz-KDNP listáján a VMSZ politikusa is bejutott az Európai Parlamentben. Ezzel a "megafon pozícióval" a vajdasági magyarságnak lehetősége nyílik arra, hogy legalább öt évvel Szerbia uniós csatlakozását megelőzően elkezdje építeni "hídfőállását" Brüsszelben. Mint fogalmazott: "a magyarság érdekeit tudjuk képviselni, de ebből a pozícióból a Szerbia számára fontos kérdésekről is tudunk beszélni". Ezt a lehetőséget pedig a Szerbiában élő szerb többség és a magyar kisebbség szempontjából nevezte igen jelentősnek.    A VMSZ-nek az az álláspontja, hogy lépésről lépésre, lassan, párbeszéddel lehet kialakítani egy pozitív viszonyt a kisebbség és a többség között - tette hozzá Pásztor.