Az MKP, a Híd és az Összefogás „salamoni” megoldást talált az autonómiára

A három fél az elmúlt hetekben az alelnök személyéréről és azokról a követelményről egyeztetett, amelyeket az MKP Országos Tanácsa (OT) júniusban szabott a közös szubjektum létrehozása kitételeként (a Beneš-dekrétumok kérdése, a magyar nyelv párton belüli használata, területi autonómia). Mindhárom pártnál érdeklődtünk, sikerült-e konszenzusra jutni. A Híd válaszában megerősítette: a magyar nemzetiség önigazgatásának kérdésében is meg tudtak állapodni. „A tárgyalások eredményeként a területi autonómia nem szerepel az alapdokumentumban” – válaszolta lapunknak a párt. Az MKP ugyanakkor másképp fogalmaz: „A jelenlegi megyerendszer megváltoztatása és a területi önkormányzatiság kérdése is szerepel a dokumentumban”. A területi önkormányzatiság, más szóval a területi autonómia volt ugyanis az, ami miatt a Híd és az MKP egymásnak feszült. Míg az utóbbi az egyesülés feltételéül szabta, a Híd elzárkózott előle. A pártoknál a kérdéses pont precíz megfogalmazása felől is érdeklődtünk, de azt nem árulták el.

Az autonómia és az uniós pozitív példák

Berényi József, az MKP alelnöke, aki a pártja OT-ülésén a területi önkormányzatiságra vonatkozó feltétel elfogadását is indítványozta, kérdésünkre elmondta, a megfogalmazás utalást tartalmaz a legjobb európai uniós önkormányzati modellekre. „És ide van elrejtve a területi önkormányzatiság is, hiszen tudjuk, hogy Dél-Tirol vagy a belgiumi németek rendelkeznek ilyen önkormányzatisággal” – tette hozzá az MKP alelnöke, aki azonban elégedetlen ezzel a változattal.

„Ha ugyanazt fogjuk kínálni, mint a szlovák pártok magyar platformjai, akkor miért szavazzanak ránk a választók?” – tette fel a kérdést az MKP alelnöke. Úgy véli, a következő parlamenti választáson az esetlegesen megalakuló Szövetség vetélytársai pont ezek a magyar platformot létrehozó pártok lesznek. „Ezért kell beletenni ezeket a plusz dolgokat” – utalt vissza a területi önkormányzatiságnak a közös párt alapdokumentumában való rögzítésére.

Berényitől azt is megkérdeztük, miért kezdeményezte a határozatot, ha az borítékolhatóan nehezíti a megegyezést. „Már a tárgyalások elején felmerültek ezek a dolgok, de akkor a delegációk félretették, azzal, hogy a nehéz kérdéseket a végén fogjuk kezelni” – mondta Berényi. 

Arról, hogy „az európai uniós pozitív példák” átvétele eleget tesz-e az MKP OT területi autonómiával kapcsolatos feltételének, Berényi annyit mondott, hogy ezt az MKP OT-nak kell eldöntenie. „Erről a salamoni megfogalmazásról az Országos Tanácsnak kell döntenie” – mondta, azzal, hogy ő egyelőre nem árulja el, hogyan fog erről szavazni. Ugyanakkor arról is beszélt, ő azt javasolta, hogy a „különleges jogállású régiókat” foglalják az alapdokumentumba, és csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy ez jelenleg nem így van terítéken.

A pártoktól azt is megkérdeztük, a megállapodás akadályozásaként értékelik-e Berényi autonómiára vonatkozó indítványát, de sem a Híd, sem az Összefogás nem akarta ezt kommentálni. Az MKP úgy válaszolt: az alelnöke többször nyilvánosan kijelentette, hogy támogatja a pártok egyesülését.

„Simább” ügyek

Úgy tudjuk, bár néhány kérdésben még folyik egyeztetés, az MKP OT többi kitételével kapcsolatban nem volt ilyen nehéz megtalálni a közös nevezőt. Így például a párt munkanyelve deklaráltan magyar lesz, de minden tag használhatja a saját nyelvét szóban és írásban is. A tolmácsolást, fordítást a pártnak kell megoldania. A párt logójában benne lesz a magyar trikolór, a magyarok kollektív bűnösségének eltörlése, mint célkitűzés, szintén szerepel az alapdokumentum tervezetében. A Szövetség jogi kereteit az Összefogás adja, adminisztratív értelemben a másik két párt ebbe a szubjektumba olvad be, így az Összefogás alapszabályát a Szövetség alapdokumentumára kell cserélni. Arról, hogy az Összefogásnak jutó alelnöki poszttal (melynek kompetenciáit szintén át szeretné szabni az MKP OT) kapcsolatban sikerült-e egyezségre jutni, egyelőre nincs információnk. A pártegyesítési megállapodás pontos megfogalmazásáról a Híd egyelőre nem akar tájékoztatni, az MKP pedig csak akkor hajlandó nyilvánosságra hozni, ha azt már elfogadta a párt Országos Tanácsa. Az Összefogás ugyanakkor egészen addig nem hajlandó azt kommentálni, míg mindhárom szereplő áldását nem adja a szövegre.

Végső szó szeptemberben

Az MKP szeptember 19-ére hívta össze a kongresszusát, az előtt lesz az OT ülése. A közgyűlésen döntenek arról, hogy összeolvadnak-e a másik két párttal. „A kongresszus és az OT a közös párt létrehozásának feltételeiről és menetrendjéről dönt” – közölte lapunkkal az MKP. A Híd szeptember végéig mindenképpen meg akarja tartani a kongresszusát, a dátumról a párt elnöksége a jövő héten dönt.

„Szeptemberben pontot kell tenni az ügy végére” – válaszolta az Összefogás arra a kérdésünkre, mikor lesz a pártkongresszusuk. Erről szintén a jövő héten tárgyalnak.